Mire figyelnek a rózsanemesítők?
A nemesítők sok fáradtságot és pénzt kockáztatnak egy-egy új fajta kiemelése során. Újból és újból fel kell tenniük a kérdést: "Értéktelen, használható vagy ígéretes az általam kiválasztott növény?"

Tudta, hogy a rózsanemesítő kézzel porozza be kiválasztott virágokat?Lássuk a németországi rózsanemesítést:

Az ilyen hagyományos keresztezés elvégzése után a beérett terméseket késsel felvágják, s a bennük található magokat egyesével, üvegházban elültetik. A magok már februárra kicsíráznak és áprilisban megjelennek a kis rózsanövények első virágai.

RÓZSANEMESÍTÉS NÉMETORSZÁGBAN: LEGFONTOSABB AZ ILLAT ÉS A VIRÁGSZÍN

A munka oroszlánrésze, a hosszadalmas és alapos válogatás csak ezután kezdődik. Sok tapasztalatra és nagy adag bátorságra van szükség ahhoz, hogy a növények - melyek mindegyikéből elméletileg egy új fajta válhatna -, további sorsáról objektíven dönthessenek a nemesítők. Újból és újból fel kell tenniük a kérdést: "Értéktelen, használható vagy ígéretes az általam kiválasztott növény?"

Az első akadályt sikeresen vett rózsanövényeket július végén a szabadban Rosa canina "Inermis" magoncalanyra szemzik.

A körülbelül 200 000 kicsírázott növényből mintegy 5 000-en felelnek meg a kezdeti "próbatételeknek".

Első évben egy-egy fajtajelöltből (klónból; hiszen egy növényről származó, azonos genetikai kódú szaporulatról van szó) 3 darabot szemeznek. Második évben az ígéretes klónokból 50-et majd a harmadik évben 100 darabot. A fajtajelöltek értékelése eközben folyamatosan történik. Megfelelő számú növény esetén megkezdődhet az új fajták eladásra történő szaporítása, és az adott faiskolák katalógusába is bekerülnek.

RÓZSANEMESÍTÉS NÉMETORSZÁGBAN: LEGFONTOSABB AZ ILLAT ÉS A VIRÁGSZÍN

Egyes rózsaújdonságok megítéléséhez azonban még ez sem mindig elég. Ha a nemesítő úgy gondolja - s mivel ha kissé borsos áron is, de mindenképpen megéri a ráfordított pénzt -, új fajtáit a világ egyik legszigorúbb rózsafajta értékelési rendszere próbatételeinek is alávetheti.

Ha a nemesítő úgy dönt, új fajtáinak értékelése a továbbiakban az ún. ADR vizsgálatnak megfelelően halad (ADR= Allgemeine Deutsche Rosenneuheitenprüfung, azaz német rózsaújdonságok vizsgálata). Már 1950 táján felismerték a rózsanemesítők, hogy a szortiment (fajtaválaszték) nagysága miatt olyan objektív vizsgálati rendszer kialakítása szükséges, melynek alapján az új fajtákat későbbi felhasználásuknak megfelelően reálisan értékelni lehet. Az ADR vizsgálat alapjait 1950-ben Wilhelm Kordes fektette le. Azóta mintegy 1500 új fajtát vizsgáltak meg, s értékeltek ezen a módon. 2000-ben Európa-szerte 121 fajta kapta meg az ADR védjegyet. Természetesen, ha a későbbiek során egy fajtáról kiderül, hogy mégsem felel meg ennek a vizsgálati és értékelési rendszernek - például fény derül arra, hogy adott fajta mégis érzékeny egy bizonyos betegségre -, akkor a korábban kiadott bizonyítványt visszavonják.

RÓZSANEMESÍTÉS NÉMETORSZÁGBAN: LEGFONTOSABB AZ ILLAT ÉS A VIRÁGSZÍN

Az ADR vizsgálat során a fajtajelölteket 11 termőhelyen (a franciaországi Meilland cég például Franciaország, Németország, Dél-Afrika, Anglia, Dánia, Spanyolország, Hollandia és Olaszország különböző termőhelyein teszteli új fajtajelöltjeit). 3-8 éven keresztül egyszerre vizsgálják, mindennemű növényvédő szer használata nélkül. A növényállományt virágzáskor szinte naponta végigjárják és értékelik. A bokorrózsák legfontosabb értékelési szempontjai a növekedési erély, az illat, a virágszín, a tövenkénti virágszám, a fagytűrőség és a betegségekkel szembeni ellenállóság. A nemesítő szakemberek főleg az utolsó szempontra büszkék, mivel a rózsák leggyakoribb és legveszélyesebb betegségei - diplokarponos levélfoltosság, lisztharmat, peronoszpóra, rózsarozsda -, ellen csak a fajtajelöltek pár százaléka rezisztens vagy nagymértékben toleráns, így az ADR védjeggyel ellátott fajtákról bízvást lehet állítani, hogy a legszélsőségesebb körülmények közt is megállják a helyüket.

RÓZSANEMESÍTÉS NÉMETORSZÁGBAN: LEGFONTOSABB AZ ILLAT ÉS A VIRÁGSZÍN

A hosszadalmas szelekciós munka eredményeként az eredetileg 200 000 kicsírázott növényből csak mintegy 4-6 ADR védjeggyel megjelölt rózsafajta kerül újdonságként a nemesítő cégek katalógusába. Ezután már csak a vevők ízlésétől függ, hogy a több éves kemény munka gyümölcse valóban beérik-e, hiszen egy-egy új fajta valódi sikerét az eladási adatok alapján lehet igazán megítélni.

értékelés