No SSO cookie

Ismered a Múzeumkert történetét? 5 perc park videó

Utolsó változtatás: 2010-01-27 | Első közzététel: 2008-03-19
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Ismered a Múzeumkert történetét? 5 perc park videó
A Nemzeti Múzeum kertje ritkán jut eszünkbe, ha zöldre, fák közé vágyunk. Milyen kár! Platánokba ivódott történelem: árnyas padok, napsütötte lépcsősor...

A Nemzeti Múzeum kertje aztán tényleg a város közepe, mégis alig látni benne igazi kerthasználó, parklátogató, padon-olvasós városlakókat.

Azt ugye nem lehet állítani, hogy alig ismert, meg hogy nehéz megközelíteni. A Szabadság-híd lezárása alatt is három különböző busz áll meg a Múzeum előtt (149V, 249V és 9-es), megújulása után pedig a 47-es és 49-es villamosok visznek szinte házhoz.

Minden fűszál ismerős a parkban

Hogy minél több izgalmas információt megtudjunk a Nemzeti Múzeum kertjéről, egy igazi szakértőt kértünk fel, hogy 5 percben mutassa be ezt a bámulatos történelmű zöldfelületet. Debreczeni-Droppán Béla a Múzeum történésze elhivatottan kutatja a kert történetét. Első beszélgetésünkkor kiderült, hogy sajátjaként szereti a kertet és minden fűszálat névről ismer.

Amerre nézünk a Nemzeti Múzeum parkjában: történelem!

A Múzeum kertje rengeteg történelmi emléket őriz. Már a kora is rendkívülinek számít: az első fákat 1855-ben ültették; a kert létrehozásának ötlete a Múzeum épületét is tervező Pollack Mihálytól származik, az első angol-parkra emlékeztető kert tervét pedig Petz Ármin alkotta meg. A parkosításhoz rengeteg ember hozzájárulása kellett, sokan facsemetékkel és pénzzel segítették a Múzeumot, hogy az épülethez méltó kertet alakíthassanak ki. A kert sok neves személyiség emlékét is őrzi: Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Károly, persze Arany János, Petőfi Sándor, Herman Ottó és mások is helyet kaptak a történelmi park fái alatt.

Magára hagyott kert

A kertben sétálva Debreczeni-Droppán Béla korabeli fotókat felidézve meséli, hogy akkoriban a kert mindenféle társadalmi réteget vonzott: anyákat gyermekeikkel (akiknek külön játszóteret alakítottak ki a parkon belül), fiatal suhancokat és persze a magányra vágyó szerelmesek is megtalálták benne a helyüket. A kertet száz év viharos történelme lassan elhasználta, a megújulására 1973-ig kellett várni. A fákat újakra cserélték, örökzöldek és virágzó cserjék foltjaival díszítették a kertet, padok és sétányok hívogatják a látogatókat. Szakértőnk szerint még mindig a lépcsősor a legkedveltebb része a parknak, ahova sok egyetemista ül ki tanulni és napozni. "Sajnos babakocsis látogatók szinte alig vannak" - szomorkodott a kertkutató.

Programok a Nemzeti Múzeum kertjében

A Nemzeti Múzeum kertjének legnagyobb eseménye természetesen a március 15-ei megemlékezés, amely minden évben nagyszabású előadásokkal vonzza a nézelődőket és ünnepelni vágyókat. A kert helyet ad az évenként megrendezésre kerülő Múzeum Majálisa elnevezésű rendezvénynek is, amelyre az ország minden tájáról érkeznek múzeumok mini-kiállításokkal, rövid bemutatkozásokkal és egyéb programokkal.

Múzeumkerti tudósunk szeretetteljes mozdulattal simítja meg a kert legöregebb - több mint 100 éves - fáját: "Több aktív kerthasználó lenne, ha sikerülne a kertújítás. Visszatérne az élet a parkba! De azért így is megéri a látogatást!"

Nézd meg, mit mond a Nemzeti Múzeum kerttudósa:

(A videó lejátszásához gyors internetkapcsolat és friss flash-lejátszó szükséges. Kapcsold be a hangszórókat, vidd a kurzort a fenti képernyő fölé és kattints a bal alsó sarokban megjelenő lejátszás-gombra. Dőlj hátra - mozi van!)

Nyomás a kertbe! A Nemzeti Múzeum kertje minden nap reggel hatkor nyit és csak este hatkor zár be. Kutyát, bicajt, gördeszkát bevinni tilos!

A videót a LIONS Média készítette.


Szólj Te is hozzá!