No SSO cookie

A miskolci agávé: negyven év pompa után pusztulás

Utolsó változtatás: 2017-07-12 | Első közzététel: 2017-07-06
(5/ 1)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
A miskolci agávé: negyven év pompa után pusztulás
Egy-két héten belül teljes virágpompájában látható majd a pompás „miskolci agávé”.

Botanikai szenzáció van kibontakozóban már hónapok óta Miskolcon az Észak-Kelet Flóra Búza tér közelében lévő virágnagykereskedésében. Aki a Szeles utca felé jár, annak már messziről szemébe ötlik az a lassan az épületek fölé magasodó agávé növény, amelynek hosszú virágtörzsének felső része már ágakra bomlott és az ágak végén már ott vannak a bimbók, amelyek – a remények és előrejelzések szerint – egy-két héten belül pompázatos virágokat fognak bontani.

 

miskolaci_agave2

 

Magyarországon ritkaság az agavé kaktusz, de az igazi szenzációt az jelenti, ha virágpompában is megcsodálhatjuk a növényt. Az agavé növény ugyanis közel fél évszázados élete során csak egyszer virágzik, majd utána szinte azonnal elpusztul, mert az anyanövény az összes energiáját a virágzat kinevelésre fordítja.

 

miskolaci_agave1


A „miskolci agávé”


A „miskolci agávé” május elején kezdte növeszteni az azóta 7-8 méteresre megnövő szárát. A szőr növekedése is látványos volt, naponta akár 10-15 centiméterrel is gyarapodott. Mára már a felső ágak is kifejlődtek, sőt a bimbók is növekednek az ágakon. Ezeken fogja nemsokára kibontani a káprázatos bugavirágzatot. Maga a virágzás két hétig tart és egyedülálló látványt jelent majd.

 

miskolaci_agave3

 

Az agávéról


Az agávé százéves aloé néven is ismert, mely elnevezését azon mesének köszönheti, hogy csupán csak vén korában, vagy, mint mondani szokták, „minden száz évben” virít. A 16. században aloé néven jelent meg és terjedt el Európa-szerte, pedig csak annyiban hasonlítanak egymásra, hogy mindketten húsos és többnyire tövises levelű növények. Az Agave-nemzetség főként a tropikus Mexikóban honos. Az aztékok szent növényként tisztelték, mivel vastag, húsos levelei cukros nedvet rejtenek, amely önmagában is tápláló, így betegeknek és szoptatós anyáknak adták. Mint haszonnövény került Európába, és itt a mediterrán flóraterületen elvadulva úgy meghonosodott, hogy sokáig itt keresték a hazáját, főleg azért is, mert Mexikóban már a 16. században nem nőtt vadon, hanem csak mint termesztett növény létezett.

Forrás: boon.hu


Szólj Te is hozzá!