No SSO cookie

Sövénynövények és térhatárolók

Utolsó változtatás: 2016-05-12 | Első közzététel: 2013-08-22
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Sövénynövények és térhatárolók
Miután elültettük kertünk fő növényeit (szolitereit) meglévő növényeink figyelembevételével, hozzáfoghatunk a sövénynövények és térhatároló növények megtervezéséhez.

Mik azok a sövénynövények és térhatárolók?

 

Ezek egy fajtából és egy méretből álló, szabályosan egy vonalba ültetett növényeket jelentenek, melyeket általában térhatárolásra, nem kívánatos látvány eltakarására alkalmazunk. Legtöbbször a telekhatár mentén, a kerítés vonalában ültetjük őket, de főleg architektonikus hatásuk miatt kisebb-nagyobb kerti terek elválasztására is alkalmasak. Sajátosságuk, hogy mint kerítés vagy fal, a különböző ingatlanok vagy kertrészek között nem választanak el mindent (falként) teljes mértékben, helyes használatuk a kert egységét nem bontja meg, csak tagolják a teret. A zöld sövény mögött (fölött) álló fát szomszédunk kertjében magunkénak érezhetjük, virágaival, terméseivel, őszi lombszínével a mi kertünkhöz is tartozik, míg egy falazott kerítés mögött más hatást kelt.

 

soveny-hatarolo
Sövénynövények, mint térhatárolók

 

Választhatunk nyírt vagy nyíratlan sövényeket. Nyírva általában téglalap keresztmetszetűre alakítjuk őket, így adják a kert képében a legélesebben rajzolódó vonalat. Célszerű fent keskenyebbre – tehát trapéz keresztmetszetűre alakítani őket, így több fényt kap a tövénél és elkerülhető a felkopaszodásuk.

A fent lekerekített, él nélküli formák kissé lágyabb hatást keltenek, sőt még magasságuk hullámformára nyírásával könnyebben beleillenek a nagyvonalú ívekkel határolt évelőágyak, gömb formájú szoliterek közé.

Ugyanakkor egyszerű, szigorúan élesre nyírt sövények sem disszonánsak az évelő virágok szabad és mozgalmas színes csoportjai között, egyszerű homogén hátteret képezve kisimítják, lenyugtatják a képet.

kigyozo-soveny
Kerekített formára nyírt sövény

Gyakori kérdés, hogy örökzöld vagy lombhullató legyen sövényünk. Ideális szerintem, ha azokat a részeket, ahol a szomszéd házak teraszai között átlátás van, örökzöld sövénnyel választjuk el, továbbá ajánlatos a nem kívánatos látványokat is eltakarni velük (szomszéd építkezés, szerszámtároló hátfala, tyúkól, rendetlenség, meredek rézsű látványa, ablak nélküli falszakaszok a szomszéd ház felől, erős szélirány felöli kerítés, zajos utcafront, stb.)

Ha teljesen körbevesszük kertünket örökzöld sövényekkel, olyan hatása lehet, mintha befalaznánk magunkat monoton lombszőnyeggel. Sokkal barátságosabb, ha 8-10-12 méterenként váltunk a sövény típusán, más színű, levélformájú növénnyel folytatódó sövényt telepítünk, így kellemesebb összképet eredményez.

Egy tű- vagy pikkelylevelű sövényszakasz után (tuja, tiszafa, hamisciprus, stb.) felületi kontrasztot jelent egy lomblevelű örökzöld (babérmeggy, bangita, Júlia-borbolya, tűztövis vagy magyal) sövény. Ezeket a váltásokat ne tegyük a házfal síkjának vagy a  burkolat kezdetének határvonalára. Sokkal természetesebb, ha az épített részek térbeli határai nem esnek egybe a térhatároló sövények váltásával.

Gyakran előfordul, hogy egy magas sövényt vagy cserjesort ugyanazon vonalban egy alacsonyabbal folytatunk. Ilyenkor az átmenet helyére célszerű egy kiemelkedő, magasabb nyíratlan cserjét ültetni (pl. bokros vérszilva, vörös levelű hólyagvessző, vérmogyoró, korallberkenye, sárgalevelű kecskerágó csoport, stb.). Amennyiben ezek az alacsony-magas sövényszakaszok egymást keresztezik, úgy nem kell közéjük más növényt ültetni.

Egy 2 m-es zöld falként kiemelkedő sövény előtt álló többtörzsű fát (júdásfa, japán juhar, virágos som, fanyarka vagy ecetszömörce, stb.) körbevenni alacsony nyírott sövény- szegéllyel, ideális kombinációja a szoliter és sövényalkalmazásnak. A szegélyen belül ültetett törpecserje vagy évelő növények levélszőnyege (palástfű, gólyaorr, japán kövérke, télizöld meténg) még jobban kiemeli mindkettőjüket.

Visszatérve az örökzöld vagy lombhullató kérdésre, a 60-70 % örökzöld sövényhez 30-40 % lombhullató vagy télizöld növényekből álló szakaszokat tartok ideálisnak, melyek minden évszakban más és más díszt adnak kertünknek (vörös vesszejű somok, Franchetti örökzöld, piros bogyójú madárbirs, bükk vagy gyertyán, mezei juhar, vérbükk, stb.) Ezeket sem szabad elaprózni, 3-4 méternél rövidebb sövényszakaszért nem érdemes sövénytípust váltani, kivéve a telek sarkainál.

 

sovenyek-kiepitese
Sövény kialakítási ötletek

 

Itt viszont a telek szögletes formáját érdemes kereklombú, buja növényekkel lekerekíteni (Rhotundifolia babérmeggy 3-4 db, mogyoróbokrok 3-4 db, keskenylevelű ezüstfa, homoktövis, bodza, bokorrózsa vagy korallberkenye csoport, bambuszok, stb.)

A bambusz megfelelő tarackolás elleni védelemmel (pvc, műanyag vagy betonszegély 50-70 cm mélységben) ideális sövénynövény is. Ugyanolyan jó formabontásra 3-5-10 méteren, mint a kerítésre futtatott borostyán, vadszőlő vagy az alacsony sövényként ültetett mésztűrő hortenzia (Annabelle), esetleg a Gracillimus kínai nád. Ezek lazítják a kemény nyírott sövényszakaszokat, egyéniséget víve kertünkbe.

 


Szólj Te is hozzá!