No SSO cookie

Ültessünk zebrafüvet és díszkölest! - díszfüvek a kertünkben

Utolsó változtatás: 2016-10-25 | Első közzététel: 2008-03-28
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Ültessünk zebrafüvet és díszkölest! - díszfüvek a kertünkben
A díszfüvek kertünk legigénytelenebb növényei, hiszen többségük évtizedeken át fejlődik és gyarapodik, anélkül, hogy különösebb ápolást igényelne. Ehhez viszont okosnak kell lennünk a kezdetekben.

alán nem túlzás azt állítani, hogy a díszfüvek kertünk legigénytelenebb növényei, hiszen többségük évtizedeken át fejlődik és gyarapodik, anélkül, hogy különösebb ápolást igényelne.

Fontos azonban tudnunk, hogy helyigényük néha nagyobb, mint gondolnánk. Sokszor elterjednek, és nagy felületet borítanak be, ezért elnyomják a gyengébb növényeket, (igaz a gyomokat is). Ilyenkor vagy átültetéssel, vagy a nagy tövek szétosztásával tudjuk erejüket megkötni.

diszfu1

 

Évelő díszfüvek

Az évelő díszfüvek föld feletti része ősszel elhal és csak föld alatti gyökerük telel át. Tőosztással vagy magvetéssel szaporíthatók. Figyelem: a tarka levelű díszfüveket csak az előbbi módszerrel szaporítsuk, különben a levelek egyszínűek lesznek!

Tőosztásra legalkalmasabb idő a tavasz, márciustól májusig.

Lényeges, hogy csak a nagyobb résztöveket ültessük ki, mert a túl kis részekre osztott tövek nehezen növekednek.

Osztás előtt a töveket nedvesítsük be, majd szedjük szét részeikre és/vagy tegyük őket a már előkészített helyükre a kertbe, vagy ültessük őket cserépbe. Utóbbira azért van szükség egyes füvek esetében - mint például a pampafű, vagy a japánfű -, hogy új gyökérlabdát fejlesszenek, e nélkül ugyanis túl lassan növekednének a kiültetést követően. A cserepeket a kertben tegyük félárnyékos helyre, és pár hétig tartsuk nedvesen. Az új gyökérzet kifejlődése után a földlabdával együtt végleges helyükre ültethetjük a növényeket. Ültetés után jól tömörítsük a talajt a tövek körül és alaposan öntözzük be azokat. A cserepezett, tőosztásból származó növények a félárnyékot szeretik, még akkor is, ha kifejlett korukban inkább a teljes napsütést kedvelik.

A magvetésre legalkalmasabb időszak április vége, május eleje. A magokat cserépbe vagy ládába vessük, a talaj legyen laza, homokos, tápanyagban gazdag, esetleg tőzeggel kevert. A cserepeket a kert egy védett, félárnyékos helyére helyezzük.

Egynyári díszfüvek

Az egynyári díszfüveket minden évben újra kell vetni, többségük a nyár vége felé virágzik, virágzatuk gyakran feltűnő. A virágzatot röviddel a magvak teljes beérése előtt vágjuk le és szellős, hűvös helyen szárítsuk meg, azután tisztítsuk meg, és zacskóban, hűvös, száraz helyen tartsuk. Korán, már március-áprilisban is lehet vetni cserepekbe, szobában vagy üveg alatt tartva, 12-14 °C-on csíráztassuk. Április végén, május elején a palánták kiültethetők szabadföldbe.

diszfu2

Negy rezgőfű (Briza maxima), és magok gyűjtése ősszel

Szabadföldi vetés esetén a magágyat jól elő kell készíteni, a talajt finoman elmunkálni és elsimítani. Célszerű sekély barázdákba vetni, ezeket finoman rostált földdel takarjuk és óvatosan öntözzük. A magok általában 2-3 hét múlva csíráznak, a túl sűrű vetést időnként ritkítani kell, a legkedvezőbb a 10x25 cm-es térállás.

 

Az alábbiakban néhány népszerű díszfüvet mutatunk be:

 

Pampafű (Cortaderia selloana)

 

A kerti díszfüvek ábécéje - gondozási ötletekkel

A díszfüvek legimpozánsabbika ez az Argentínából származó növény. 2-3 méteres magasságot is elérő hatalmas, méltóságteljes, szökőkútszerűen visszahajló, szálas levelek nagy tömegéből álló telepeiből nyár végén, vagy ősszel emelkednek ki hatalmas fehér bugavirágzatai. Nagy a helyigénye. Levelei 1m hosszúak, keskenyek, fogazottak, ívben meghajlanak, vigyázni kell, mert borotva élesek.

Szeptember elején jelenik meg 40-80 cm-es, erősen elágazó, feltűnő ezüstfhér virágbugája. Egy tő 8-10 virágszárat nevel. A túl sok téli csapadékra érzékeny, ezért ügyeljünk rá, hogy töve körül ne legyen pangó víz. Télen a szárakat kötözzük össze, lombbal takarjuk be. Az elhalt leveleket csak tavasszal távolítsuk el. Szabad térállásba, például pázsitba ültetve az egyik legszebb kerti dísz!

 

Évelő díszköles (Panicum maximum)

2,5 m magasra megnő, robusztus szárat növeszt, szőrözött levélcsomókkal, könnyed, fölfelé álló kalászai nagyon mutatósak. A trópusi Afrikából származik, nem télálló, ezért téli védelméről gondoskodni kell, a kert védettebb részébe ültessük. Szaporítása tőosztás vagy magvetés.

Japánfű (Miscanthus sinensis)

A kerti díszfüvek ábécéje - gondozási ötletekkel

2 m magas szárat növeszt, de kedvező feltételek mellett akár 3 méteresre is megnőhet! Nádszerű friss zöld levelei hegyüknél kissé visszahajlók, nagyon dekoratívak. Legyező alakú széles kalászvirágzata késő nyáron jelenik meg, de sokáig friss marad. Teljes napot kíván, nagy helyet igényel, a laza, tápanyagdús talajt szereti.

Télálló, de kemény hidegben célszerű lombbal letakarni. Tőosztással és magvetéssel egyaránt szaporítható. Igen mutatós, tömött, nagy bokrai szoliterként mutatnak a legszebben.

Zebrafű (Miscanthus sinensis var. Zebrina)

Az előző faj kerti változata, levelei sárgán csíkozottak. Magasra nő, ívben meghajló. Ha nem tőosztással szaporítjuk, nem lesz sárga csíkos, hanem zöld marad. A tőosztást augusztusban végezzük. Az üde, nedves és napfényes helyeket kedveli. Barnáspiros bugái a felálló szárak csúcsán fejlődnek ki.

 

A kerti díszfüvek ábécéje - gondozási ötletekkel
Tollborzfű (Pennisetum rueppelii)

Nagy, henger alakú kalászvirágzata hosszú, rózsaszínű. A fagyokig egyfolytában virágzik. Teljes napfény, tápanyagdús talaj. Egynyári. Márciusban cserépbe vetve nevelhetjük, májusban végleges helyére ültethetjük ki. Fagyérzékeny, hamar elbokrosodik.


Szólj Te is hozzá!