No SSO cookie

Menjünk a Margit-szigetre!

Utolsó változtatás: 2010-01-27 | Első közzététel: 2010-01-27
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Menjünk a Margit-szigetre!
A Margit-szigeten volt a Domonkos-rendi apácák kolostora, Északi végén az esztergomi érsek vára, középen a premontreiek és a ferences rendi minoriták temploma és kolostora, déli végén pedig a Szent János-lovagrend vára és ispotálya állt.

A Margit-sziget

A Duna egyik szigete Magyarországon, Budapestnél. Közigazgatásilag Budapest XIII. kerületéhez tartozik, és Margitsziget néven Budapest egyik városrészét alkotja. Néhány szállodát, vendéglátó-ipari egységet és sportlétesítményt leszámítva épület nincs rajta, voltaképpen a fővárosiak óriási parkja középkori szakrális építészeti emlékekkel, szoborsétányokkal, kisebb tavakkal.

A Margit-szigeten számos védett növény- és állatfaj él

A pihenő, sétáló emberek gyakran láthatnak itt feketerigót, harkályféléket (például nagy fakopáncs), mókusokat. A ritka növények közül érdemes megemlíteni a páfrányfenyőket (Ginkgo biloba). A Margit-sziget első kertészeti emléke a Domonkos-rendi apácák kolostorkertje, ahol fűszer- és gyógynövényeket is termesztettek. A sziget parkosítását József nádor megbízásából Tost Károly végezte. A nádor mintegy 300 fafaj meghonosítását kezdeményezte a Margit-szigeten, és alcsúti kastélyának parkjában egyaránt, így például ők telepítették először az azóta általánosan elterjedt díszfát, a platánt.