No SSO cookie

Kérdező: gesztenye1

Szakértő: Demeter Attila

Kérdés:

Tisztelt Szakemberek! Kertembe egy központi helyre nagyra növő (és lehetőség szerint gyorsan ) terebélyes koronájú fát szeretnék ültetni. Öt éve ültettem egy diófát, de nem volt szerencsém, megtámadta a farontó lepke (vagy valami ami bábokat rak ), későn vettem észre a kéreg alatt, túl sokat kellett kikaparni a törzsből és a fa "nem élte túl a kezelést". Vékony maradt a törzs, egy nagyobb szél kitörte a fát. A csonkból szépen kihajtott a fa, de nincs türelmem ismét éveket várni, hogy elérje az előző méretét. Nézelődésem közepette nagyon megtetszett a szelídgesztenye fa mint lehetőség, ráadásul egy helyi kertészetben van két szép konténeres példány ( 2,5 m ) magasság körüliek.


Az interneten tájékozódtam a fa igényei felől, de minél jobban belerágom magam a témába, annál inkább elbizonytalanodom, sok a felmerült kérdés. A talaj mésztartalmának egyszerű, javasolt házilagos módszerét elvégeztem ( sósav, háztartási ecet )és annak alapján a talaj mésztartalma nem magas, inkább alacsony. Viszont a PH értéket még nem tudtam bemérni, de szándékomban áll ehhez való mérőpapír vétele (ez a legolcsóbb és egy egyszerű beszúrható készüléket már vissza kellett vinnem mert nem működött ). A talaj szerkezete laza barna homok, a vizet jól átereszti, viszont hamar ki is szárad ( de nem repedezik ), nedves mintából gombóc formázható, de hurka már nem, akkor szétesik. Vajon a PH érték ezek alapján lehet-e az átlagos 7-es értéknél magasabb, ill. alacsonyabb ?


Mivel Albertirsa azért már inkább az Alföld szélén van, nyilván nem lesz a PH 4-5 közötti. Azt is tudom melyek a szelídgesztenye elterjedt területei. A fentiek alapján a következő kérdéseim lennének: 1. A leírt talajtípus alapján, a konkrét PH érték tudása nélkül ( viszont az alacsony mésztartalmat feltételezve a házi mérés alapján ), vajon megfelelő lehet-e kertem egy szelídgesztenye fa telepítésének ? 2. Esetleges telepítéskor az ültetőgödörbe rakjak-e szerves trágyát, vagy ne ? Mert a kertészetben ajánlják, az interneten viszont nem, hanem helyette időzített felszívódású műtrágyát ( elsősorban Osmocote márkájút, ami aranyárban van ). 3.Nem kerülte el a figyelmemet a szelídgesztenyéket Magyarországon is pusztító kéregrák járvány. Vajon mekkora veszélyben lenne a házikertben álló szelídgesztenye fám ? Az én esetemben közel távol nem lenne gesztenye fa, pár kilométerre tőlünk a Dolina völgyekben ( ami a Gödöllői dombság utolsó nyúlványa ) viszont vannak tölgyfák. Vagy a betegségnek mindegy a távolság ? Azért kérnék tanácsot, mert nem szeretnék hasonlóan járni mint a diófámmal, amit pedig pont azért ültettem, mert minden talajon megél, egy egyszerű vidéki ház udvarára való lett volna. Természetesen más fák is felmerültek megoldásképpen ( platán, ezüsthárs ), azonban én kissé emocionálisan a szelídgesztenyéhez vonzódom. A betegség kérdéskört összefoglalva tehát, kockázatosabb-e szelídgesztenyét telepíteni, mint az említett másik fákat, ha egyébként az egyéb adottságok (leginkább a talaj) megvannak ? Köszönettel várom válaszukat: Novák Róbert



Válasz:

Kedves Novák Róbert! 1. A szelídgesztenye (Castana sativa) nem különösebben érzékeny a talaj PH értékére, persze a szélsőséges értékeket nem bírja, de ez sok növényről elmondható. 2. Az ültető gödörbe én nagyon ajánlom a komposztált marhatrágyát! Nagyon meghálálja idővel! 3. Az endotiás kéregelhalás (Endothia parasitica [Murr.] Anders.) a gesztenye legsúlyosabb betegsége. A kórokozó a gesztenyefa ágait és törzsét fertőzi, a háncsot és a kambiumot pusztítja. Narancsvörös termőképletei a kérget áttörve fejlődnek ki. A fertőzések sérüléseken, de a villás ágelágázások kéreggyűrődéseiben minden látható sérülés nélkül is kialakulhatnak. A betegséget a fák koronájában a nyár folyamán elszáradt lombos ágak jelzik. Ezeken a száradt lomb a tél folyamán is rajtamarad. A betegség többnyire az idősebb ágakban és a törzsön lefelé terjed. A fertőzött részek fölött a fatest szárad, a kéreg repedezik és a korona pusztul. A fertőzés helye alatt erőteljes hajtások törnek ki. Ezek a lefelé terjedő kórokozónak legtöbbször már a következő évben áldozatul esnek, és az erdőállományokban vagy szórványban álló beteg gesztenyefák a száraz, seprűsödő ágaikkal jellegzetes képet mutatnak.



Vissza a kategória többi kérdéséhez »
Még több kérdés és válasz »