No SSO cookie

Kérdező:

Szakértő:

Kérdés:
Kertes házas környéken lakunk, 160 négyszögöles kertünk van. A szomszédunk új ponyvás kamrát épített (csak teteje és oldalfala van), és a kamra hátsó oldala kb. 1 méterre húzódik a kerítésünktől. Így a kerítés mellé ültetett növények nem kapnak elég fényt és kipusztulnak (ráadásul el sem tudom takarni semmivel az építményt). Kérdésem, hogy ilyenkor van-e valamilyen jogi eszköz, amivel a szomszédot rábírhatom, hogy máshol verje fel a sátrát?


Válasz:
A Polgári Törvénykönyv rendelkezései adnak a kérdésére egyértelmű választ. A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A törvény a zavaró és veszélyeztető magatartásokat nem sorolja fel, illetve nem is definiálja. A másokat zavaró tevékenység csak akkor tiltott, ha a zavarás szükségtelenül következik be. A szükségtelen zavarás fogalmát a törvény azonban ugyancsak nem definiálja. A konkrét jogvitában, ill. a birtokvédelmi eljárásban ezért a tulajdonos és a szomszéd ellentétes érdekeinek mérlegelésével kell megállapítani, hogy a zavarás szükségtelennek minősül-e. Akit birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti a zavarás megszüntetését. A jegyző a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Határozatot hozhat továbbá a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is. A jegyző határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs; a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani. Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását. A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás. A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt; a békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell. A vonatkozó joggyakolat szerint kártérítéssel is tartozik az építkező, ha a saját telkén úgy építkezik, hogy ezzel a szomszédos ingatlan értékét szükségtelenül csökkenti. Az építkezéssel okozott kár leggyakoribb esete a szomszédos épület beárnyékolása, és a kilátás elvonása. A szomszédos épület forgalmi értékének csökkenésében jelentkező kárt az építtető akkor is tartozik megtéríteni, ha építési engedéllyel rendelkezett és az építési engedélyek betartásával építkezett.



Kapcsolódó információk:

Vissza a kategória többi kérdéséhez »
Még több kérdés és válasz »