No SSO cookie

Kérdező: bandurkandi

Szakértő: Édenkertész

Kérdés:

Üdv!


Egy apróság nem hagy nyugodni: kb. 1 hete /a legrondább őszi időben/ egy szál ibolya kihajtott a kertemben. Van valami tényszerű, tudományos magyarázata, hogy ilyenkor mi "bolondíthatja meg" a kis növényt - illetve lehet-e arra számítani, hogy /ha a növényke megmarad/ jövőre is hasonlóan viselkedhet ?/ valami genetikai magyarázat ? / Kösz,üdv: bandurkandi



Válasz:

Kedves Érdeklődő!


Sokakban felmerül a kérdés ilyenkor, hogy szenzációs vagy normális dolog, ha ősszel tavaszi virágokat látunk? Milyen időjárási és biológiai okokból nyílik novemberben az ibolya?

A sajtóban és a hétköznapi emberek tapasztalatai közt is fel-feltűnik minden ősszel az egyébként tavaszi növények októberi, novemberi virágzásáról szóló „szenzációs” hír, manapság bulvár oldalról egyre inkább a globális felmelegedést, az időjárás összezavarodását  megerősítő eseményként. Gyerekkoromban, ami több évtizeddel ezelőtt volt, egy  ibolyával benőtt domboldal közelében laktunk, tavasszal lila volt a domb, de nem volt olyan ősz, hogy legalább egy-egy csokorral ne szedtem volna belőle a nagymamámnak.

A jelenség, ha nem is kimondottan gyakori, de semmiképp sem számít különlegességnek! Aki napi kapcsolatban él a természettel, annak majdnem hétköznapi esemény decemberben aranyvessző virágaira hulló havat csodálni, novemberben ibolyát látni, októberben orgonát szagolni. Kétségkívül vannak olyan őszi időjárási helyzetek, amikor többfelé láthatunk tavaszi virágokat, s ilyenkor kerülnek elő a „szenzációs képek” a sajtóban.

Növényeink itt, a mérsékelt égövön a következő körülmények hatására kezdenek virágzásba:
-  Virágzás előtti hidegebb, esetleg különösen csapadékszegény időszak
-  Nappalok megfelelő hossza

A tavaszi virágzást hosszabb, hideg időszak előzi meg (tél), amikor az évelő növények pihennek, teljesen minimálisra csökkentik életfunkcióikat, nedvkeringésüket, megelőzve ezzel azt, hogy a hideg miatt szöveteik károsodjanak (a víz fagyása során szétroncsolja a sejtfalakat, vékony szöveteket). Ilyenkor nem is tudnak a talajból nedvességet felvenni, hisz a víz ott is meg van fagyva. Mélyebb gyökerű fák persze képesek, de csak nagyon mérsékelt mennyiségben, hiszen hiányzik a nedvkeringést elindító lombozat. (A talajban lévő vízre kifejtett szívóhatást többek közt az segíti elő, hogy a növények a leveleiken keresztül vizet párologtatnak el.)



Vissza a kategória többi kérdéséhez »
Még több kérdés és válasz »