No SSO cookie

Hogyan csíráztass az íróasztalodon?

Utolsó változtatás: 2015-03-23 | Első közzététel: 2008-11-14
(5/ 1)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Hogyan csíráztass az íróasztalodon?
Ütött az igazság órája: már az is termeszthet zöldséget, akinek nincs kertje. Nézzük, hogyan csíráztassunk otthon magvakat!

Búzacsíra-kert: csíráztass az íróasztalodon!
Olyan gyorsan itt a tél, aztán a következő tavaszig egyre drágábbak lesznek a friss zöldségek. Könnyen túljárhatunk viszont a zöldség-importőrök eszén, ha a tettek mezejére lépünk és a zöldségeket csírával pótoljuk.

350 Ft-ért hozzá lehet jutni egy doboznyi csírához, de ha valaki kedvet érez a saját növényke neveléséhez, nyugodtan vágjon bele, bemutatom, hogy én hogyan csinálom.

Próba - csíra

A terv már régebben körvonalazódott a fejemben: 2 éve vettem egy csíráztató tálat, idén télen pedig neki is álltam a kísérletezésnek. Már most elmondhatom, hogy nem érdemes sokáig várni a csíratermesztéssel, mivel igazán eredményes és szórakoztató elfoglaltság, veszteni valónk pedig nincs.

A csíratál nem különösebben bonyolult szerkezet. Két részből áll: egy kerámia aljból - amelyet teljesen meg kell tölteni vízzel - és egy hasonló, de lukacsos emeleti részből - ezen fognak pihenni a magok. Aki ipari léptékben kíván csíráztatni, annak inkább a többemeletes, műanyag csíráztató tornyokat ajánlom figyelmébe.

Milyen magok alkalmasak?

Búzacsíra-kert: csíráztass az íróasztalodon!
Szerezzünk be étkezésre alkalmas magokat, a legjobbak erre a biobúza, lucerna, retek, zsázsa magjai. A biztonság kedvéért mossuk meg őket alaposan - hiába bio, mégiscsak ezeket fogjuk rágcsálni. A gyorsabb és egyöntetűbb csírázás kedvéért áztassuk be a magokat, amíg azok meg nem duzzadnak (gabonáknál 12 óra, apróbb magoknál 5-6 óra), majd ezután kezdődhet a csíráztatás.

A csíragyár felépítése

Ez a legegyszerűbb része a munkának: a beáztatott magokat helyezzük el a lukacsos tálra, az alulra kerülő tálkát pedig töltsük színültig vízzel. A munka részével végeztünk is, a csíra el van vetve, minden megy magától. A magvak ilyenkor épp érintkeznek az alsó tál víztükrével. Ha sötétbe helyezzük a tálat, a csíra világoszöld marad és több B2-vitamin termelődik benne, míg ha fényen neveljük, abba belezöldül és feltöltődik C-vitaminnal. Meleg helyiségben gyorsabban, hűvösben lassabban kezdenek kicsírázni a magok.

A gabonaféléknek elég a 18°C is, míg a déli növények már csírakorukban is a melegebbet (22°C) kedvelik. Kedvező hőmérsékleten 5-6 nap múlva betakaríthatjuk az első csíratermést.

Búzacsíra-kert: csíráztass az íróasztalodon!
Először búzával próbálkoztam, mivel csupa jót olvastam róla: a búzacsíra nagy mennyiségben tartalmaz A- és C-vitamint, kalciumot, magnéziumot, vasat, kobaltot és antioxidánsokat. Kiváló méregtelenítő, segíti az emésztést, tisztítja a májat, gyógyítja a gyulladásokat, jó hatással van a hormonok működésére. Erősíti az idegrendszert, szabályozza a vérnyomást és gátolja a rákos sejtek életben maradását. Mindezt persze állítólag teszi, de hát ki tudja?

Jóból is megárt a sok

Nem árt azonban mértékletesen fogyasztanunk a csíranövénykékből. A magoncok aktív anyagai ugyanis - a sok jó mellett, főleg érzékeny gyomrúaknak - kellemetlenséget is okozhatnak, ezért napi 2-3 evőkanálnál több csírát ne fogyasszunk. Hűtőben akár 1-2 hétig is tárolható, viszont, ha megbüdösödik, vagy bepenészedik, ne sajnáljuk kidobni, néhány nap alatt újabb adag nevelhető.


Szólj Te is hozzá!