No SSO cookie

Miért kell a női szervezetnek az A-vitamin?

Utolsó változtatás: 2010-02-10 | Első közzététel: 2008-06-02
(5/ 1)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Miért kell a női szervezetnek az A-vitamin?
A-vitamin kell a növekedéshez, így bevitelére még nagyobb szükség van a várandósság és szoptatás időszakában. Hogyan szerezzük be?

Mikor kell a nőknek több A-vitamin?
Életünk kezdeti szakaszában, a magzat és az újszülött egészséges fejlődésében; a tüdő kialakulásának, valamint érésének során nélkülözhetetlen az A-vitamin.

Ezeket a felmerülő extraigényeket figyelembe véve a Német Táplálkozástudományi Társaság (DGE) a terhesség hónapjaiban plusz 30%, míg a szoptatás alatt plusz 90% A-vitamin fogyasztását javasolja.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Társaság (APA) olyan tudományos munkákat is idéz, melyek szerint, ha az anya kevés A-vitamint fogyaszt, akkor méhében a magzat sem kapja meg a neki kellő mennyiséget, és a szoptatás idején az anyatej is A-vitamin hiányos lesz. Ezt a kiesést pedig nem lehet kompenzálni a későbbi hozzátáplálással, kiegészítéssel!

Milyen lehetőségei vannak tehát egy kismamának, hogy kellő mennyiségű A-vitamint vigyen be szervezetébe?

Meg nem erősített tudományos írások a gyermekvárás 9 hónapjában nem javasolják a májban gazdag táplálkozást, ezért még fontosabb szerep jut az A-vitamin elővitaminjának - a béta karotinnak. A béta karotin legfőbb forrásai a narancs és a sötétzöld zöldségek, ezeket a dúsított üdítőitalok követik, melyek a napi fogyasztás 20-40%-át biztosítják.

Mennyi béta karotint veszünk fel általában a táplálékkal, és ez hogyan alakul át A-vitaminná?
Mikor kell a nőknek több A-vitamin?

A leghatékonyabb átalakulás a gyümölcslevek fogyasztásakor tapasztalható, itt 4 egység béta karotinból lesz 1 egység A-vitamin, míg a gyümölcsök és zöldségek fogyasztásakor ez az arány 12:1 és 26:1.

A kismamák egy része nem kellőképp figyel táplálkozására, ez derül ki több publikációból is. Egy béta karotinnal kapcsolatos tanulmányban, melynek során a résztvevők vérplazma béta karotinszintjét vizsgálták kiderült, hogy a kismamák harmadánál ez nem éri el az ajánlott minimum szintet (1,4 micromol/l). Annak ellenére tehát, hogy mind az A-vitaminban, mind pedig a béta-karotinban gazdag élelmiszerek elérhetőek országainkban, előfordul, hogy nem megfelelő mennyiségben fogyasztjuk ezeket. Az ajánlott vitaminmennyiség bevitelében a gyümölcsökön, zöldségeken túl segítségünkre lehetnek a gyümölcslevek, vagy egyéb kiegészítők is.

Melyik a leghasznosabb gyümölcslé?

Az USA-ban (és másutt is) a tápértéket általában a tápanyagmennyiség / energia értékeként, azaz tápanyagsűrűségként definiálják. Egy floridai munkacsoport 6 különböző módszer segítségével hét 100%-os (egyéb vitaminnal nem dúsított) gyümölcslevet vett górcső alá. Megvizsgálta az alma, ananász, fehér és piros grapefruit, narancs, szőlő, és aszalt szilvából készült gyümölcsleveleket, és egymáshoz viszonyította ezeket. A viszonyítás végeztével elmondható, hogy a rangsor tetején a narancs és piros grapefruit áll, tehát ezek tápértéke valamivel magasabb, mint a többié.

Ha gyümölcslét választunk, törekedjünk arra, hogy minél magasabb gyümölcstartalmú terméket válasszunk, amely vitaminokban, ásványi anyagokban is nagyon gazdag. A különböző tápanyagtartalmuk miatt a legjobb, ha változatosan fogyasszuk azokat.

Ne felejtsük el azonban, hogy a gyümölcslevek is tartalmaznak energiát, így itt is a mértékletességre törekedjünk!


Szólj Te is hozzá!