No SSO cookie

Amit a görögdinnye termesztéséről tudni kell! - 1. rész

Utolsó változtatás: 2010-08-02 | Első közzététel: 2010-08-02
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Amit a görögdinnye termesztéséről tudni kell! - 1. rész
A görögdinnye termesztéséhez nagy helyre, sok napra, vízre és tápanyagra van szükség. Ezeknek a dinnyéknek mohó, kúszó indáik vannak, akárcsak a tökfélék családjába tartozó többi más növénynek is (cukkini, tök, uborka).

A görögdinnye termesztésének titka

 

A görögdinnyét nem különösebben nehéz termeszteni, de mivel igényesek, ezért nem ajánlott kezdő kertészeknek. Azoknak sem ajánlott, akiknek nem áll elég hely, víz vagy jó talaj a rendelkezésükre. A görögdinnye termesztése sok munkabefektetést igényel, és amit cserébe kapunk az nem sok, legalábbis, ami a tápértéket illeti. Tehát a permakultúra támogatói nem foglalkoznának sokat vele. De mivel a görögdinnye ennyire népszerű, elmondjuk, hogy hogyan kell termeszteni.

 

Hol és mikor termeszthetünk görögdinnyét?

A trópusokon a száraz évszak (tél) a legalkalmasabb a görögdinnyék termesztésére, mert nem tudnak megbirkózni a szélsőséges meleggel és a nedves, vizes körülményekkel, ugyanis a gombák, és a rovarok pillanatok alatt elpusztítják őket. Amennyiben hidegebb éghajlaton élünk, a nyár a legmegfelelőbb évszak a görögdinnye termesztésére. Legalább három hónap meleg, napos időre van szükség ahhoz, hogy egy görögdinnye megnőjön és megérjen.

Ez idő alatt a napi hőmérsékletnek legalább 20-25 Celsius foknak kell lennie, de minél melegebb van annál jobb. Több fajta görögdinnye van, ezért, ha nincs nagyon meleg ott, ahol élünk, inkább egy gyorsan növő fajtát válasszunk. A görögdinnyét teljes napon kell nevelni, ezen kívül szükség van még sok vízre és tápanyagra (jó talajra), na és persze sok helyre. Amint már említettük ez egy kúszó inda, amely szeret terjeszkedni és megfolyt mindent maga körül.

 

A görögdinnye termesztése magról

A görögdinnyéket magokról termesztik. Talán kísértést érzünk arra, hogy az üzletből vett görögdinnye magjait vessük el, de ne vesztegessük az időnket rá, mert szinte biztos, hogy egy hibrid. A hibrid változatok különleges keresztezések, amelyek nem maradnak hűek az eredetükhöz. Egy ilyen magból legfeljebb olyan dinnyét tudunk termelni, amit csak a disznók esznek meg.

Vegyük meg a magokat, és ha lehetséges szabad beporzású ún. "heirloom" magokat vegyünk. Mert aztán a saját magjainkat is használhatjuk szaporításra. Ezen kívül a szabad beporzású fajták szívósabbak is. Az heirloom fajták között sokkal érdekesebb változatokat találunk, mint a helyi kertészüzletekben. Oda vessük el a magokat, ahol szeretnénk, hogy nőjenek. A talajnak legalább 18 Celsius fokosnak kell lennie ahhoz, hogy a magok kicsírázzanak.

 

 

Hacsak nem túl rövid a termesztési időszak, ne vessük a görögdinnye magokat cserépbe, és ne vegyünk görögdinnye palántákat a faiskolákból. A görögdinnye magok könnyen és gyorsan kicsíráznak, csupán egy pár napra van szükségük. Nagyon hamar nőnek és nem szeretik az átültetést. Ezzel nem nyerünk sok időt, és emellett pedig gyenge növények fejlődnek ki a palántákból.

Ne foglalkozzunk ezzel a teljesen fölösleges módszerrel, hanem vessük őket egyenesen a földbe, úgy 2 cm mélyre. Amennyiben hosszú a termesztési időszak, vethetünk több magot, pár hét különbséggel köztük. A görögdinnyéknek mély, gazdag és omlós talajra van szükségük.

A görögdinnye termesztésénél segít, ha emelt ágyásokat csinálunk. Ennek több előnye is van:

Az ágyásokban jó a vízelvezetés (a görögdinnyék nem szeretik a nedves talajt). Ha agyagos talajunk van, akkor mindenképp szükség van emelt ágyásokra.

 

 

Akkor is jó megoldás az emelt ágyás, ha a talaj nagyon szegény. Ilyenkor készítsünk egy kis ágyást sok komposzttal és gazdag földdel, és oda vessük a magokat. Akár a használt komposzt halom helyére is vethetjük, miután elhasználtuk a komposztot.

Ha szép sorokba szeretnénk vetni, vagy ha nagy területet szeretnénk bevetni vele, akkor készítsünk barázdákat, akárcsak a nagy termelők. A sorok között legyen úgy 2 m távolság, a növények között pedig 30 cm. (Kétszer annyit vessünk, mint amennyit termeszteni szeretnénk, és csak az erőseket hagyjuk majd nőni.

A görögdinnyéket lehet csoportosan is vetni, a kert különböző részeire. Ha vegyesen vetjük a növényeket, az féken tartja a kártevőket és a betegségeket. Ha több csoportba szeretnénk vetni, legalább 2 méter távolság legyen a két vetés között. Az emelt ágyásnak kb. egy négyzetméteresnek és 30 cm magasnak kell lennie. Aztán vessük 3 csomóba, mindegyikben legyen 3-4 mag, a csomókat pedig 30 cm távolságra tegyük egymástól.

 

 

Egy pár héten belül már látni lehet, hogy melyik palánta lesz erős, és el lehet távolítani a gyengébbeket, egy palántát hagyva mindegyik csomóba. Ne húzzuk fel őket, hanem vágjuk le, különben a többi hajtás gyökerét is megzavarjuk.


Szólj Te is hozzá!