No SSO cookie

Miért hasznos a cseresznyefa? - 2. rész

Utolsó változtatás: 2010-10-17 | Első közzététel: 2010-08-20
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Miért hasznos a cseresznyefa? - 2. rész
Ebben a részben a cseresznyefa gyümölcsének és a faanyagának a felhasználásáról olvashatunk. Gyümölcsét többek között likőrök készítésére is használják.


Ismerjük meg jobban a különféle meggy- és cseresznyefajtákat!

 

A meggyfa (Prunus Cerasus) bokros cserje, 1-2,5 m magas, pirosas kéreggel, rövid szárú, álló, erősen recés levelekkel. A meggyfa az ernyővirágúak családjába tartozik, gyümölcse kerek, piros és savas. Gyümölcsét a többitől erős savassága és bőséges nedve különbözteti meg. Az édes kerti cseresznye elődjének tartják, és ha így is van, tudni kell, hogy a cseresznyét Ázsiából hozták be, a meggy pedig Európa nagy részén vadon terem.

A cseresznyetermesztést Nagy-Britanniába a rómaiak vezették be, igaz a Római Birodalom hanyatlása után csökkent a fa iránti érdeklődés, és csupán VII. Henrik uralkodása során vált ismét népszerűvé.

 

Miért szeretjük a vadcseresznyefát?


A vadcseresznye (Prunus Avium) szépsége mindenkit lenyűgöz. Tavasszal a világos bronzszínű levelei átintegetnek a sövénykerítésen, de még a téli fekete, tüskés ágak is jelen vannak. Az igazi természetkedvelők számára a levelek törékeny szerkezete éppen annyira megragadó, mint a növény színei. Majd, a zöldes-barnás levelek között megjelennek a havas virágok, melyek ünnepi pompát kölcsönöznek az erdőnek, és a cserjékkel benőtt helyek fölött a cseresznyevirág illata hullámzik, pár hét után pedig fejünkre hullik, amint virágot szedünk a fák alatt.

 

c4_400_02

 

A nyári szárazságot követő erős szelek gyakran megfosztják a cseresznyefát a leveleitől, még mielőtt az elérhetné kifejlett zöld színét. A sötétzöld árnyalat a rózsaszín, karmazsin, narancs, barna és sárga végtelen számú árnyalataivá változik, mindegyik apró levél a muskotályszőlő varázslatosan színezett leveleire emlékeztet.

Szépsége és faanyaga egyaránt említést érdemel. A cseresznye egyik rokonfajtájából készítik Észak-Olaszországban és Dalmáciában a maraschinót, a dalmát cseresznyelikőrt és az aratafiát is ebből készítik. Finom, pirosas fája könnyen megmunkálható és csiszolható, akárcsak a mahagóni. Hangszerek készítésére is használják.

Ha a vadcseresznyét szorosan egymás mellé ültetjük, egyenesen felfele fog nőni, és mivel nagyon gyorsan nő, a tölgyek számára jótékony hatású lehet, és a lassan növekedő, de hosszú életű fák között is jól érzi magát. Ha a cseresznyét ilyen körülmények között neveljük, 18-21 m magas is lehet, mindössze ötven-hatvan éven belül, és addigra a lehajló és a felemelkedő ágaknak köszönhetően csak kevés metszésre lesz szüksége, így átengedi a fényt a fiatal tölgyfáknak, éppen ezért jobb, mint a bükk és a kőrisfa.

A magányos fák a gabonamezőn is jól mutatnak, mint sövénykerítés, igaz a gyepen vagy a pázsiton gyökérsarjaik nem kívánatosak lehetnek. A gyéren ültetett erdővidék jobb hely a cseresznyefa számára. A legjobb helyen viszont talán a csalit, cserjés, bokrokkal benőtt hely, ahol gyönyörködhet benne a tulajdonos, amint a virágba borított ágak kikandikálnak tavasszal, és a tiszta fehér színüket a fiatal levelek bronz árnyalata egészíti ki.


Szólj Te is hozzá!