Vágjam-e le amarilliszem leveleit, vagy hagyjam őket teljesen megnőni?
A levéllel a növény erősödni szeretne, ha levágja sem fog már virágozni mert először a virágnak kellene megjelennie.
Következő »Melyik kategóriába tartozol?

Juhász Béla: Mohácsy Mátyás: Gyümölcstermesztés című könyvéből tanultam meg. Hét évvel ezelőtt ültettem két szilvát, amelyek azonban egyáltalán nem olyan termést hoztak, mint amilyet én szerettem, vártam volna. A kudarcélmény hatására elkezdtem alaposabban utánanézni a gyümölcsfák gondozásának és kísérletezésbe fogtam.
Édenkert.hu: Mennyi időbe telt, amíg megtanulta a fogásokat? Mennyit gyakorolt?
J.B.: Az első évben egy régi öreg almafára próbáltam meg ismerősöktől összegyűjteni az almafajtákat. Az első évben nem sok sikerrel jártam, összesen egy Idared fajtát sikerült szemeznem alvószemzéssel. Ez azt jelenti, hogy negyven szemzésből összesen csak egy maradt meg. Ennek sikerén felbuzdulva 2004-ben már több fajtával is próbálkoztam: tavasszal kipróbáltam az oltást, akkor egy Granny Smith zöldalmával gazdagodtam, ami még nagyobb lökést adott ahhoz, hogy új és különleges fajtákat szerezzek be.

Katt: Még több gyümölcsös-Bélás kép
J.B.: Gyakorlás és elszántság. Már a szemzés előtt egy hónappal elkezdem az alany öntözését (amire szemezni fogok), mert elengedhetetlen az alanynál a jó nedvkeringés. Lehetőleg fiatal, jól begyökeresedett fát válasszunk. Lényeges, hogy az alany igazoltan vírusmentes, egészséges legyen. A szerszám (én szikét használok, nem szemzőkést) steril legyen és nagyon éles. Nem szabad kézzel sem a héj alatti, sem a szem vágott részéhez érni. Fontos még az is, hogy a szemet jól rögzítsük, amihez a rafia vagy spárga tökéletes, és csak akkor távolítsuk el a kötést, ha a szem már kihajtott tavasszal. (Én csak augusztus 10-től szeptember elejéig csinálom.)
J.B.: Almánál kb. 3 év, körte esetén kb. 4 év, a csonthéjasoknál pedig általában 2 év.

Almatermésű a csonthéjasokkal nem kombinálható!
J.B.: Legbüszkébb egy régi Jonathán almafára vagyok, ami már akkor is nagy fa volt, amikor 1984-ben ideköltöztünk (alanya sajnos ismeretlen). Ezt a fát én ifjítottam: minden évben néhány ágát lefűrészeltem egészen az első elágazásig, ami a törzs közelében volt. Aztán az ebből kinövő vadhajtásokat átválogattam és a jobbakra következő évben ráoltottam vagy alvó szemzéssel rászemeztem. (A szemzési eljárásokat jobban szeretem, mert szerintem egyszerűbb.)
Bemutatom ezt a fát: Jonathan alma (természetesen ilyet is terem).
2004. évi szemzéseim: Freedom, Florina, Gloster, Nyári Fontos alma, Éva, Húsvéti rozmaring, McIntosh, Summerred, Rewena, Batul (Mátyás korabeli ősi almafajta), Julyred, Close, Ozark Gold
2005. évi oltás: Gála alma, Diel vajkörte
2005. évi szemzés: New Gold, Gold Star, Gold Rush, Ingol, Téli banán, Arlet, Delcorf, Red Delicius, Simonffy Piros, Téli Fehér Kálvil, Samba, Vérbélű alma, Sny Gold, Charden, Mollie"s Delicious, Asztraháni piros, Fuji, Braeburn nevű almákat és Fétel Apát, Vérbélű körtéket.
2006-ban szemeztem rá: Aromata de Bistrica, Deboe Vivo, Júliusi selymes, Aurora2, Santa Maria, Zöld Magdolna nevű körtéket.
Idén kb. 10 alma és két körte (Diel vajkörte és Júliusi selymes) terem. Talán jövőre ez is teremni fog annyi fajtát, mint a másik Jonathánom, ami kb. 30 almát termett idén. Bár ezen csak 38 fajta van mégis ez számomra a legkülönlegesebb, mert én még soha nem olvastam olyan fáról, ami almát és körtét is terem. Szerintem ez egy kis csoda!

Soha nem olvastam olyan fáról, ami almát és körtét is terem
De persze a csonthéjasok jobban kombinálhatók, van olyan, amiről már 4 fajta sárgabarackot leszedtem, és még lesz rajta két szilva és egy mandula.
J.B.: Szerintem nincs nagyon különbség. Bár a japán szilváknál - melyeknél túl kicsik a szemek, jobban oda kell figyelni, míg a cseresznyénél - ahol a legnagyobbak a szemek (rügyek) - könnyű kimetszeni a szempajzsot.
J.B.: Vegyenek egy jó könyvet és kezdjenek el gyakorolni pl. orgonabokron. Ősszel ültessenek el egy fát és jövő augusztusban profiként elkezdhetik. De sose feledjék: almatermésű a csonthéjasokkal nem kombinálható. Fajtaválasztáshoz pedig a Soltész Miklós: Gyümölcsfajta ismeret és használat című könyvet ajánlom.