Mit kell tudni a mangó termesztéséről? - 3. rész

Mit kell tudni a mangó termesztéséről? - 3. rész
Elérkeztünk a mangófa termesztésének az egyik fő eleméhez: a metszéshez. Mint általában minden fát, a mangófát is metszeni kell, ha azt szeretnénk, hogy formás és kis termetű legyen. Ha viszont szeretjük a hatalmas fákat, akkor elég csak egyszer-kétszer megmetszeni, és aztán hagyhatjuk szabadon nőni.

A mangófa gondozása és metszése

 

A mangók jól tűrik a metszést, és hálásak, bármilyen bakit is kövessünk el metszés közben, a lefaricskált ágak újra visszanőnek. A mangófák virágai az ágak végén jelennek meg, szóval minél több ág van a fán annál több termés lesz. Az ágvégek levágásával elősegítjük a fa terjeszkedését. Arra is figyeljünk, hogy a fa koronája nyitott legyen, mert, ha túl sűrű a lombozata, akkor a levegő és a fény nem hatol be az ágak közé.

A metszéssel nemcsak a fa méretét szabályozhatjuk, hanem az alakját is. Ha túl magasra nő vagy túl terjedelmes, vágjuk vissza.

A mangó metszése nem egy nagy tudomány. A nagy termesztők igazából egy nagy, félelmetes gépet használnak a metszéshez, aminek egy nagy karja és három óriási forgó pengéje van. A gép végigmegy a sorok között és elkezdi nyírni a fákat, így mindegyiknek ugyanolyan mérete és alakja lesz. Ugyanezt kézzel is meg lehet csinálni, ha méretezni szeretnénk a fánkat. A mangó metszését általában a gyümölcsök leszedése után végzik, habár egyes hidegebb helyeken virágzás előtt ajánlott.

 

 

Az a legjobb, ha minden évben csak egy keveset vágunk le belőle. Ha hagyjuk, hogy túl nagyra nőjön egy fa, majd visszavágjuk az 1/3-át, akkor nagy valószínűség szerint a következő évben nem fog gyümölcsöt hozni. Ha visszavágjuk a törzséig két évbe vagy még annál is többe beletelik, amíg újra visszanő, de elképesztő módon még így is újra teremni fog!

Tehát, az első metszések után, amelyek a fa terebélyesedése érdekében szükségesek, nem kell többet metszeni. Ha egy igazán nagy fát szeretnénk, akkor nem kell metszeni, mert a mangó metszés nélkül is nő, és terem!

 

Virágzás, érés és gyümölcsszedés

A mangókon sok virág nyílik és önbeporzók. A virágokat az éjszakai hideg serkenti. A trópusokon a hirtelen jött hideg borzasztó sok virágot késztet nyílásra. A hideg éjszaka ebben az esetben a 15 °C feletti hőmérsékletet jelenti. Azokban az években, amikor nincs hideg, kevés a termés. Viszont vannak olyan mangófajták, amelyek meleg időben is jól virágzanak. Ezért kell sokféle mangót termeszteni.

 

 

A hidegebb éghajlaton viszont könnyen megeshet, hogy túl hideg van ahhoz, hogy a virágok kinyíljanak, ebben az esetben szívós fajtákat kell választani, amelyek nem érzékenyek a hidegre.

Eleinte sok kis mangót látunk majd az ágakon, de idővel lehullnak, és csak annyi marad a fán, amennyit az be tud érlelni. Szóval, nem kell aggódnunk, ha sok gyümölcsöt látunk lehullani róla. A mangók egyre nagyobbra és kövérebbre nőnek, míg végül elkezdenek színt változtatni. Az érés folyamata az időjárástól függ, minél melegebb van, annál gyorsabban érnek a mangók. A mangóknak igazából késő tavasszal vagy kora nyáron már érettnek kell lenniük.

Ha a mangókat hamar megeszik (madarak, denevérek, a szomszéd gyerekei), akkor fél éretten is le lehet szedni őket, mert szobahőmérsékleten is megérnek, ez 18-22°C-ot jelent. A mangó szedése közben legyünk óvatosak, hogy ne kerüljön ránk a fa nedve. A nedv a levett gyümölcs szárából lövellhet ki, és ha a bőrre kerül allergiát, égést vagy bőrgyulladást okozhat. A mangó héját is megégeti, ami azonnal megrothad. Ez nem annyira számít, amikor azonnal megesszük, de amikor fél érten szedjük le, akkor nagyon is fontos.

 

 

Az a legjobb megoldás, ha a mangókat hosszú szárral vágjuk le, és vigyázzunk, hogy a szár ne törjön el.

 

A mangó kártevői és betegségei

A legkomolyabb mangó betegség az antraknózis, egy gomba, amitől a virágok megbetegszenek és lehullnak. A szárakon fekete foltok jelennek meg, a levelek megbarnulhatnak, és kis gyümölcsök fejlődnek ki. Egyes fajok érzékenyebbek a betegségekre, mint mások, ez a fajta betegség, nedves időben terjed a leginkább. Az olyan helyeken rosszabb, ahol esőzések vannak a virágzási időszakban. Az olyan helyeken, ahol a telek szárazak a betegséget gyakran csak a gyümölcs érése után fedezik fel. Fekete foltok jelennek meg, amelyek rothadással járnak.

Hacsak nem akarunk olyan rémes szereket használni, mint a gombaölő szerek, együtt kell élnünk a betegséggel, és el kell fogadnunk az eseteges veszteségeket. Egy egészséges fa, amelynek erősek a sejtfalai, kevésbé lesz fertőzött, mint egy gyenge sejtfalú fa. Szóval használjuk előszeretettel a komposztot és a tápanyagot.

Sok új mangófajta van, amelyek ellenállnak ennek a gombás betegségnek, így ha esős helyen lakunk, válasszunk egy ellenálló fajtát. A többi mangó kártevőt és betegséget, például a famolyokat, figyelemmel kell kísérni, főleg ha változatos permakultúránk van, amely elősegíti a jótékony rovarok terjedését. Egy másik megoldás az lehet, ha nem figyelünk a fa jó megjelenésére, és hagyjuk, hogy az alsó ágak leereszkedjenek a földig. Amikor már látszólag minden gyümölcsöt kiszívtak és megettek a kártevők, még mindig lesz egy pár rejtett mangó a fán.

 

 

Lehet bent mangót termeszteni?

Nem. De lehet cserépben termeszteni őket. Ha télen túl hideg van azon a vidéken, ahol lakunk, akkor vegyünk egy törpe változatot, és neveljük egy cserépben, télire pedig vigyük védett helyre. Azonban a cserépben nevelt mangónak is sok melegre és napfényre van szüksége nyáron, így bent nem lehet mangót nevelni!

értékelés