Díszfám levelei kezdenek elszíntelenedni. Mi okozhatja ezt a folyamatot?
Valószínűleg a növény szövetét megégette a nap.
Következő »Melyik kategóriába tartozol?

A tikkasztó meleg, az tűző nap, a költséges öntözés, mind-mind rizikó faktor a növények fejlődése szempontjából. Ezek kiküszöbölhetőek ősszel. A nyár végével elültetett növények tavaszig megerősödnek. A fagyra érzékenyek pedig a legjobb, ha kora tavasszal kerülnek a földbe.
A vásárláskor mindig győződjünk meg arról, hogy a facsemete rendelkezik-e a szükséges minősítéssel. Erről a törzsön elhelyezett színes szalag ad felvilágosítást. Ősszel kétféle facsemetét vásárolhatunk: választhatunk a hagyományos szabadgyökerűek közül, vagy korszerűbb, bár drágább földlabdás növényekből. Az ősszel ültetett szabadgyökerű facsemeték szinte kivétel nélkül megerednek, de aki biztosra akar menni, az döntsön inkább a földlabdás változat mellett. Előfordulhat, hogy néhány levél a csemetén marad, ezeket lehetőleg minél hamarabb távolítsuk el.
A földlabda nélkül vásárolt kis fácskák gyökerét lehetőleg hagyjuk érintetlenül. Ez alól csak az jelent kivételt, ha gyökérzet egyenlőtlenül nagyra fejlődött, vagy a kitermelés közben valamilyen sérülés érte. Ilyenkor közvetlenül a roncsolt rész felett vágjuk vissza a gyökeret.
Ahogy a házaknak, úgy a fáknak és a cserjéknek is szükségük van alapra. Ez a csemeték esetében a megfelelű nagyságú ültetőgödröt jelenti. Az ültetőgödör nagyságának megválasztásánál az ültetett fa későbbi mérete a meghatározó. Cserjék vagy kisebb növekedésű fák esetében elegendő 40 centiméter mély és ugyanilyen széles gödröt ásunk. A termetes gyümölcs-, vagy díszfának viszont akár egy méter mély és széles gödröt kell ásnunk annak érdekében, hogy a későbbi fejlődése zavartalan legyen. A nagyméretű ültetőgödör erősen agyagos talajok esetében még fontosabb. Az agyag ugyanis a gödör falánál vízszigetelő réteget alkot, így a felesleges öntözővíz nem tud elszivárogni, a növény megfulladhat. A talaj kiemelésekor érdemes a felső részt a mélyedés egyik oldalára, míg az alsót a másikra tennünk. A gödör aljára helyezzünk szerves trágyát. (A jó szerves trágya összetétele >>) Ha sikerült a vásárolt növény igényeinek megfelelő méretet kiválasztanunk és kiásnunk, következhet az ültetés. A fás szárú növényeket olyan mélyre ültessük, ahogy azok előzőleg a faiskolában álltak. Így a legtöbb gyümölcsfánál a jól kivehetően megvastagodott oltási hely nagyjából 10 centiméterrel a föld felett helyezkedik el. A pontos ültetési mélységet a gödörre keresztben lefektetett léccel tudjuk kimérni.
A talaj kiemelésekor a felső részt a gödör egyik oldalára, míg az alsót a másikra tegyük.Miután gondosan elhelyeztük a facsemetét, először a gödör felső részéből kiásott részt lapátoljuk vissza. Az alulról kiszedett rész csak ezután következhet, de abból is csak annyi, hogy legfeljebb5 centiméter vastagságban fedjen
A karó segít, hogy az erős széllökések ne döntsék meg a frissen ültetett csemetét. Alapos öntözéssel a talajszemcsék a gyökerek közé mosódnak, így a gyökerek nem száradhatnak ki.
![]() |
| Faültetés a kertben |
Szeles, kitett helyeken a facsemeték mellé érdemes a teljes begyökeresedési támasztékul szolgáló karót is szúrni. A karót ferdén szúrjuk le annak érdekében, hogy a növény gyökerei ne sérüljenek meg. Miután gondosan elhelyeztük a facsemetét, először a gödör felső részéből kiásott részt lapátoljuk vissza. Az alulról kiszedett rész csak ezután következhet, de abból is csak annyi, hogy legfeljebb 20 centiméter vastagságban fedjen. Ide nem hatolnak be a fa gyökerei, és mivel tápanyagban szegény, gátolja a gyomok kelését a fa körül.
A gödör betemetésekor a földet folyamatos taposással tömörítsük, ami csak olyan mértékű legyen, hogy a gyökerek ne sérüljenek meg. Az ültetőgödör peremén körkörösen hozzunk létre egy néhány centiméter magas földkupacot. Ez az úgynevezett tányér gondoskodik arról, hogy az öntözővíz ténylegesen a gyökérzónához szivárogjon le. A facsemetét nyolcas kötéssel rögzítsük a karóhoz. Ez megakadályozza, hogy a fa törzsét kidörzsölje a karó.
Az alapos öntözés nem csak arra szolgál, hogy kielégítse a növény vízigényét. Egyúttal abban is segít, hogy a talajszemcsék a gyökerek közé mosódjanak. Így a gyökerek is könnyebben behatolnak a környező talajba. A szükséges alakító metszést nem kell feltétlen ősszel elvégeznünk, inkább várjuk meg vele a növénynek kedvezőbb tavaszi metszési időszakot.
![]() |
Alma: Ősszel, esetleg kora tavasszal
Berkenye: Ősszel
Birs: Kora tavasszal, esetleg ősszel
Bodza: Ősszel
Cseresznye: Kora tavasszal, esetleg ősszel
Japánszilva: Kora tavasszal, esetleg ősszel
Kajszi: Kora tavasszal, esetleg ősszel
Körte: Ősszel, esetleg kora tavasszal
Málna: Ősszel
Mandula: Kora tavasszal, esetleg ősszel
Meggy: Ősszel, esetleg kora tavasszal
Mogyoró: Ősszel, esetleg kora tavasszal
Őszibarack: Kora tavasszal, esetleg ősszel
Ribiszke: Ősszel
Szamóca: Tavasszal, nyár végén
Szilva: Ősszel, esetleg kora tavasszal