No SSO cookie

Esővízgyűjtéssel rengeteget spórolhatunk a kertben

Utolsó változtatás: 2010-11-22 | Első közzététel: 2005-07-18
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Esővízgyűjtéssel rengeteget spórolhatunk a kertben
Az esővízgyűjtéssel sokat spórolhatunk, nem mindegy viszont, hogy hogyan csináljuk. Lássunk néhány házi és profi megoldást! 

Esővízgyűjtéssel rengeteget spórolhatunk a kertben

Spóróljunk az esővízzel

 

A csapadék kiegyensúlyozott felhasználását érhetjük el azzal, ha gyűjtjük az esővizet. Mikor sok van összegyűjtjük, mikor kevés, elöntözzük.

Nagyszüleink, ahol megtehették hordóba, kádba összegyűjtötték az esővizet, mert szép illatos lett tőle az abban mosott ruha és selymes a lányok haja. Tették ezt annak ellenére, hogy a kutakról még ingyen hozhattak vizet és nem volt csatornadíj sem. Az esővíz azért jobb, mert a talajvizekhez képest lágy víz, nincs benne mész, kevesebb szappantól felhabzik.

Manapság nagyon sokat fizetünk a víz- és csatornahasználatért. A vízdíj azért olyan magas, mert a természetes vizeket bonyolult eljárásokkal tisztítják és szállítják a fogyasztókhoz. Ezek az eljárások pedig nemcsak bonyolultak, hanem erőforrás-igényesek, így környezetterhelők is. Tehát ha az esővíz begyűjtése által ingyen vízhez jutunk, akkor egyben a környezetünket is tehermentesítettük.

Egy modern háztartásban akár napi 150 liter ivóvizet is elhasználunk a legdrágább vezetékes vízből.


 

Napi ivóvíz felhasználás (l/fő)

takarítás 6
mosogatás, főzés 10
fürdés 70
kert öntözése 10
mosás 20
WC öblítés 45

 

 

Európa egyes országaiban ezért támogatják is az esővízgyűjtést, ezzel motiválva a lakosságot, hogy öntözésre, autómosásra, esetleg vécéöblítésre ezt a takarékos, helyben nyert vízforrást haszánálja.

Magyarországon az átlagos csapadékmennyiség 550 mm négyzetméterenként. Növényeink átlagos csapadékigénye 520 mm évente. Örülhetnénk, hisz ez bőven fedezi az igényeiket. Azonban ha jobban belegondolunk, rájövünk, hogy növényeink aktív állapotunkban, a tenyészidőszakban (áprilistól novemberig) igénylik leginkább a csapadékot, akkor pedig átlagosan csak kb. 300 mm hullik négyzetméterenként. Ez négyzetméterenként 220 liter vízhiányt jelent. Ezt pedig valahonnan pótolnunk kell, ha kertünkben nem akarjuk kókadó növények közt, a kiégett gyepet nézve tölteni hétvégéinket.

Esővízgyűjtéssel rengeteget spórolhatunk a kertben
A kertépítésben egyre inkább bevett gyakorlat, hogy öntözőrendszerek telepítésekor rögtön föld alatti esővízgyűjtő tartályokat is elrejtünk a kertünk talajába. Az így raktározott vízzel, (utántöltést és szűrést végezve), ragyogóan öntözhetjük a pázsitunkat, mészkerülő vagy akár mészérzékeny dísznövényeinket is.

Az esővízgyűjtés legegyszerűbb módja a tetőnkről összefolyó víz elvezetése a megfelelő nagyságú tartályokba. Az így nyerhető vízmennyiség kiszámításához vegyük figyelembe, hogy 30-40 nm tetőfelületről 1 köbméter víz gyűjthető össze havonta.

Mutatós esővízgyűjtők, komposztálók: Ökokert

Nyilván legegyszerűbb megoldás, ha egy hordót állítunk az ereszcsatorna alá. Ezzel az a baj, hogy nehéz a vizet kinyerni belőle, nincs az öntözéshez szükséges víznyomás, ráadásul hamar elkoszolódik, bealgásodik a víz. Ennél szakszerűbb módja az esővíz felfogásának, mikor acéltartályokat vagy a helyszínen kivitelezett vasbeton tartályokat építenek. Ezek hátránya, hogy gyakran idő előtt korrodálódnak, vagy nem nyújtanak kellő vízzárást.

Esővízgyűjtéssel rengeteget spórolhatunk a kertben
A legmodernebb megoldás az edzett műanyagból, speciálisan víztárolásra gyártott tartályok földbe süllyesztése. A talajfelszín alá helyezett tartályok ugyan a mechanikai hatásoknak kevésbé állnak ellen, de kis odafigyeléssel akár életünk végéig kiszolgálhatnak minket. A célnak megfelelően mindenféle méretben és összeszerelésben hozzájuthatunk a legkülönfélébb formákhoz.

További előnye a műanyag tartálynak, hogy könnyen telepíthető, köszönhetően a kis súlyának és szerelvényezhetőségének. Telepítéskor a kiásott gödör aljára homokágy kerül majd a tartály köré pedig vízelvezető réteg és már rá is kapcsolható az esővízcsatornák gyűjtővezetéke. A tartályok összekapcsolhatóak, ezért nagyfelhasználók igényeit is képesek kielégíteni. Vigyázni csak talajvizes területeken kell, ahol a könnyű súlyának következtében előfordulhat, hogy felúszik a tartály.

Az esővízgyűjtésnek természetesen hátránya is van. Elég, ha megnézzük, hogy eső után néha milyen koszosak lesznek az autók: ugyanis az esővíz sem mindig tiszta. A városi levegő szennyezettsége is könnyen átvándorol az esőcseppekbe, így gyakran a nitrogén és kénvegyületek miatt savas kémhatású, vagy éppen koromtartalmú az esővíz. A másik problémát a háztetőkön felhalmozódó szennyeződések (madárszar, ereszbe hulló falevelek) okozzák.

Érdemes tehát odafigyelni az esővíz használatára, profi technikát alkalmazni, esetleg szakértő véleményét kérni. A megtakarítás és a környezet tehermentesítése mindenképpen megéri az utánajárást.

Bővebben az esővízgyűjtésről: www.esovizgyujtes.hu


Szólj Te is hozzá!