No SSO cookie

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

 
23
24
28
29
30
 
 
 
 
SZAVAZÁS

Miből áll kerted legnagyobb része?

A fokhagyma gyógyhatásai

Utolsó változtatás: 2012-07-10 | Első közzététel: 2012-01-04
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
A fokhagyma gyógyhatásai
Fokhagyma (Allium sativum)  a pirospaprika mellett a másik hagyományosan használt magyar fűszer, mely amellett, hogy kiváló ízt ad az ételeknek, rendkívül egészséges is.

Miért jó a fokhagyma?

A fokhagyma (nem foghagyma) a konyhakertek egyik leghálásabb növénye, hisz viszonylag igénytelen, így a kevés gondoskodást is szép terméssel hálálja meg.  

Orvosi fűszer


A fokhagyma gyógyhatású része a hagyma, hatóanyagai pedig: alicin, mint természetes antibiotikum, vitaminok (A-,B-, B2-), kolin, jód, de tartalmaz enzimeket és hormonokat is. A fokhagymát már régóta tisztelik, mint orvosságot és mint fűszert. A történelem során a fokhagyma megszerezte az univerzális orvosság státusát a gyulladások gyógyításában antibiotikus hatása miatt - természetes antibiotikumot tartalmaz (alicint). Nem kevésbé fontos a gombaölő hatása sem, míg vírusellenes hatása megelőző jellegű.

Antibiotikus hatása az utóbbi időben háttérbe szorult a szintetikus antibiotikumok előállításának fejlődésével, de a szuper mikrobák (az antibiotikumra ellenálló kórokozók) megjelenésével a fokhagyma ismét a fertőzések elleni harcok élére állt, hogy gyógyhatásával serkentse a szervezet természetes ellenálló-képességét.

 

 

fokhagyma

 

A fokhagyma titkos hatásai


A fokhagyma nemcsak egészséges, de növényvédő hatása is kifejezetten hatásos. Vegyszerek helyett például fokhagyma-lével permetezhetünk salátát. A meztelen csigákat is jól irtja a fokhagyma olaj, ugyanis fokhagyma olaja elpusztítja a csigák központi idegrendszerét és fokozott nyálkatermelésre ösztönzi őket, így a csigák bőre kiszárad. A fokhagyma olaj rovarriasztónak is kitűnő. Így elriasztja a levéltetveket, fülbemászókat, káposztalepkéket stb.

 

Fokhagyma

 

A fokhagyma származása

10000 évvel ezelőtt lakott barlangokban is találtak fokhagymamaradványokat, de az első javallatot az i. e. 3000 körül vésték a sumér ékírásos agyag-táblákba.

Egy ősi indiai történet szerint az istenek és a démonok együtt kutatták át az Őstengert a kincsek után, amikor nektárt találtak. Összevesztek az értékes nedűn. A legfőbb isten, Visnu igyekezett békét teremteni, és szétosztani közöttük, de egy türelmetlen démon lopott és szájába vett a nektárból. Üldözőbe vették és lefejezték, mielőtt le tudta volna nyelni a szájában tartott kincset. A nektár így a földre csorgott, azon a helyen pedig növény nőtt ki, ez lett a fokhagyma. Az ősi monda szerint növényként is isteni tulajdonságokat hordoz, csakhogy a démon szájában tisztátalanná vált - ezért tulajdonítottak neki sokoldalú gyógyhatása mellett olyan "földi" funkciókat is, mint például a nemi vágy serkentése.

A növény Kirgízia sztyeppjeiről származik, de már az ókorban eljutott az akkor virágkorukat élő, nagy hatalmú mediterrán országokba; az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak rendszeresen fogyasztották, és persze termesztették is.

Nálunk viszonylag kis területen termelik- azt is főként a kiskertekben. Jelentősége mégis kitüntetett, mert szinte mindennap szüksége van a háziasszonyoknak egy-egy gerezd fokhagymára. Kis termény- szokták mondani. Amikor azonban egy esztendőben, valamiféle okból nem volt a piacon fokhagyma, a hiánya joggal okozott kényelmetlen közérzetet a lakosság köreiben.

 

A fokhagyma felhasználása

A fokhagyma jellegzetes, igen hosszú ideig tartó, intenzív szagát egy kéntartalmú vegyület, az allil-szulfid okozza. Ezt sokan- magukon és másokon- túlságosan is áthatónak és kellemetlennek tartják, ami messzemenően egyéni megítélés dolga; ha nem is kellemes, de nem visszataszítóbb, mint a nem kevésbé intenzív pálinkaszag. Ezen is lehet azonban segíteni: ha a fokhagymás-zsíros pirítós fogyasztása után szájat mosunk, majd megiszunk egy pohárka tejet, esetleg elropogtatunk egy szem pörkölt kávét, akkor a szaga nagymértékben mérséklődik.

 

darabolt fokhagyma

 

A fokhagyma környezeti igényei

Nyáron a magas hőmérséklet jól viseli, de a meleg a beérést jelentősen sietteti. A kisebb árnyékot is elvisel. Vízigénye nem nagy, többnyire öntözés nélkül termesztik. A termés azonban jelentősen növelhető, ha a tenyészidőben szárazság esetén 2-3 alkalommal 30–40 mm-es vízadaggal öntözzük. Csaknem minden talajon megterem, ám a legjobban a kötött, humuszban gazdag agyagos talajokon díszlik. Friss istállótrágyát ne adjunk alá, mert ez a tárolhatóságát rontja. Ellenben zöldtrágyázhatjuk N kötő gümősökkel, mint a zöldborsó, lucerna, lóhere kaszálék. Maga a fokhagyma valamennyi zöldség számára jó elővetemény. Mivel korán beérik, így a rövid tenyészidejű zöldségnövények még követhetik (pl. a saláta, spenót, cékla).


Szólj Te is hozzá!