No SSO cookie

Növények tűzdelése és kiültetése

Utolsó változtatás: 2016-06-02 | Első közzététel: 2012-02-15
(5/ 3)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Növények tűzdelése és kiültetése
Amikor a kis magoncok akkorák, hogy két ujjal gond nélkül megfoghatók, tűzdelnünk kell őket. A palánták tűzdelése (átültetése) történhet tőzegtálcába, lapos ládába vagy egyesével tőzegcserepekbe.

A kertészek ezt a műveletet pikírozásnak is nevezik. A tűzdelőedénybe nagyon laza, „sovány" talajt tegyünk, amely azonos arányban érett komposztból és mosott homokból álljon. A kis növények ugyanis a kevesebb tápanyagot tartalmazó talajban erős gyökérzetet fejlesztenek.

Jó tanács: Mielőtt a növények tűzdeléséhez vagy átültetéséhez hozzálátnánk, bőségesen öntözzük meg őket. Ezzel megkönnyítjük a munkánkat: a gyökereket könnyebben elválaszthatjuk a talajtól.

 

A kitűzdelt növénykéket tegyük meleg, a tűző naptól védett helyre, és mindig tartsuk őket egyenletesen nedvesen. Ha új levelek jelennek meg rajtuk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy megeredtek.

 

palantak-kiultetese
Üveg alatt csírázó zöldségek és virágok

 

Azokat a zöldségfajokat, amelyeket hosszabb ideig nevelünk palántaként, még egyszer át kell majd ültetnünk egy kicsit nagyobb edénybe. Ilyen zöldségféle például a paradicsom és a cukkini. Onnan tudjuk, hogy elérkezett az újabb átültetés ideje, hogy a cserép talaját már keményen, sűrűn átszőtték a palánta gyökerei. Minden egyéb zöldségfélét (például a salátákat) kedvező időjárás esetén közvetlenül kiültethetünk a palántanevelő edényből vagy a tőzegtálcából a szabadba. Mielőtt azonban végleges helyükre tennénk őket, óvatosan, fokozatosan szoktassuk a palántákat új környezetükhöz. A kertészek ezt úgy nevezik, hogy „megedzik" a palántákat. Ennek első lépését már a szobában megtehetjük: ha kint jó meleg van, szellőztessünk egyre gyakrabban. Néhány nap elteltével a növénykéket egész napra tálcástól kivihetjük a szabadba. Válasszunk ehhez napsütéses, enyhe tavaszi napot! Ha a zöldségpalántákat melegágyban neveltük, edzéskor vegyük le az üvegfedelet egész napra, és csak este tegyük vissza. Végül aztán nemcsak napközben, hanem éjjel is szabad levegőn hagyhatjuk a növényeket. A palánták kiültetéséhez válasszunk egy borús napot, vagy palántázzunk estefelé. Azért nem napközben, mert az erős napsütés gyorsan elfonnyasztja a kis növényeket.

 

kis-palantak-kiultetese
Sovány talajban erősebb gyökereket fejlesztenek
Jó tanács: A fagyérzékeny zöldségféléket csak a májusi fagyosszentek után szabad kiültetni. Egyes vidékeken azonban május 20. előtt nem tanácsos az érzékeny fajok palántáinak kiültetésével kísérletezni.

 

Vegyük ki a nedves gyökérlabdát a cserépből vagy a tőzegtálcából, és helyezzük bele a lapátkával előkészített mélyedésbe. Ültetéskor mindig tartsuk egyenesen a palántát, és ügyesen töltsük fel talajjal a körülötte levő lyukat. Ezután feltétlenül és alaposan meg kell öntözni a palántát. A vízsugarat irányítsuk közvetlenül a növény eredeti földlabdájára. Ehhez vegyük le az öntözőkanna rózsáját, hiszen már nem a növényt magát akarjuk locsolni, hanem a talajt szeretnénk a gyökeréhez tömöríteni. Nagyon fontos továbbá, hogy az ültetőgödör ne legyen túl kicsi, a palánta gyökerei nem hajolhatnak vissza, és teljes egészében kerüljenek a föld alá. Ha a palánta gödrébe egy maréknyi érett komposztot is teszünk, nagy segítséget adunk a növénykének az induláshoz.

 

palantazas
A frissen kiültetett növénykék hajlamosak a kókadásra

 

A frissen palántázott növénykék a kiültetést követő első napokban hajlamosak a kókadásra. Ebben az időszakban tehát tanácsos megvédeni őket a tűző naptól. Jól tesszük, ha ponyvával vagy újságpapírral árnyékoljuk őket. Mindig olyan mélyen ültessük a palántákat a talajba, amilyen mélyen a palántázás előtt voltak a vetőágy talajában. Kivétel ez alól a szabály alól a paradicsom, amelyet jóval mélyebbre is ültethetünk. A paradicsompalánta talajba kerülő szárrészén ugyanis másodlagos gyökerek képződnek, ezért a növény nem károsodik akkor sem, ha nyakig süllyesztjük az ültetőgödörbe.

Palántázás után nyomban terítsünk a sorok közé vékony mulcsréteget, hogy megakadályozzuk a talaj nedvességtartalmának elpárolgását. Mulcsréteg kialakítására legalkalmasabb a finomra vágott, száraz fűkaszálók. (Mulcsozás avarral és szalmával >>) Nem felelnek meg erre a célra a nagy levelek, és az sem szerencsés, ha nagyon vastag a mulcsréteg. Mindkét esetben remek búvóhelyet nyújtunk ugyanis a csigáknak. Ezek a nedves, sötét helyeken megbújó állatok pedig nagy előszeretettel fogyasztják zöldségnövényeinket.

A növénytermesztésnek ebben a szakaszában csak óvatosan szabad trágyázni. Használjunk erősen hígított zöldtrágyalevet, de azt is csak akkor, ha a palánták már megeredtek, vagyis már új leveleket hoznak.

Jó tanács: Az apróra vágott csalán- és nadálytőlevelek különleges mulcsréteget adnak. A csalán elősegíti a jó humusz képződését, a nadálytő pedig - káliumtartalmának köszönhetően - paradicsom ágyások borítására ajánlott. Hatására a paradicsom csodálatos gyorsasággal indul majd fejlődésnek. Mindkét növényt kertünk olyan részére ültessük, ahol figyelemmel kísérhetjük (és ha kell, korlátozhatjuk) szaporodásukat. Tegyük őket például a komposzthalom szélére, vagy termesszük a nadálytövet és a csalánt a zöldtrágya készítésére használt edény körül.

vetemenyeskert

 

Forrás: Veteményeskert

Tekintse meg a könyvet könyváruházunkban >>


Szólj Te is hozzá!