No SSO cookie

Ültessünk retket a kertünkbe!

Utolsó változtatás: 2010-08-26 | Első közzététel: 2009-09-24
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Ültessünk retket a kertünkbe!
Retket sok országban fogyasztanak, de egyre ritkábban magában. Pedig a Müncheni sörretekhez hasonlóan régen mi, magyarok is retekkel ettük a levest!

Hogy a Retek (Raphanus sativus) honnan származik, arról csak feltételezések élnek, (valószínűleg Elő-Ázsia) azt viszont irodalmi adatok bizonyítják, hogy az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is ismerték és szívesen fogyasztották.

Hazai termesztése szintén nagyon régi keletű. Lippai János a "Posoni kert" című munkájában a pontos leírást ad a retek melegágyi termesztéséről. Táplálkozási szempontból C-vitamin-tartalma a legértékesebb. A szabadföldön termesztett retek C-vitamin-tartalma a magasabb. Csípős ízét kéntertalmú allyl- és butyl-mustárolaj okozza. A hajtatott retek tavaszi friss vitaminforrás. Táplálkozási jelentősége mégsem nagy, inkább az étrendi hatása miatt kedveljük. Magját régebben kölönböző betegségek gyógyítására használták.Nálunk is meglehetősen általános a hónapos retek fogyasztása, de a téli retek értékeit kevesen ismerik. Ennek az oka valószínűleg abban rejlik, hogy a retek nem önálló étek, kizárólag nyersen fogyasztják az étkezés változatosságának fokozása céljából.

Milyen a retek?

Az őszi-téli retek ehető része a megvastagodott, fehér húsú, ropogós, gyökérszerű szárgumó, amely a szik alatti szárból alakul ki, külsőleg fehér vagy fekete színű, hosszú, hengeres, vagy gömb, illetve lapított gömb alakú. A retek kétéves növény, amely az első évben csak a vegetatív szerveit (gyökér, szár, levelek) fejleszti ki, a második évben magszárat hoz, virágokat nyit, és becőtermést érlel, benne a magokkal.

 

retek
Hengeres, vagy gömb alakú

A retek reggel méreg, délben étek, este orvosság?

Az őszi-téli retek húsos gyökere jelentős mennyiségben tartalmaz C, B1, B2 és P-vitamint, de táplálkozási értéke nem jelentős: kevés kalóriával gazdagítja fogyasztóját, viszont kifejezetten előnyös az étrendi hatása, javítja és serkenti az emésztést. Régebben a családi asztalokra és a vendéglők terítéke mellé gyakran került szeletelt, sózott retek, amely kitűnően illett a levesekhez. Az a régi mondás, miszerint a retek reggel méreg, délben étek, este orvosság, nem bizonyult helytállónak.

Retek a kertünkben - Érdemes kipróbálni

Használjunk osztályozott vetőmagot, (kicsi, közepes nagy) így időzíteni tudjuk a termesztést: a nagyobb magvakból gyorsabb, dinamikusabb kelés, és a növényfejlődés, valamint az abból fejlődött állomány szedését 1-2 menetben el lehet végezni. Ennek jelentőségét a fóliások pontosan tudják.

A retek hajtatásánál nagyon fontos a fény-hőmérséklet egyensúly fenntartása. Amennyiben a fényszegény termesztési körülményekhez (amit borús időjárás, piszkos fóliatakarás is okozhat) viszonylag magas hőmérséklet párosul, elmarad a gumóképződés . Téli hónapokban ezt már a + 20 0C is előidőzheti. Csírázóképességét 4-5 évig megtartja. A hónapos retek lomblevele kisebb, mint a nyári reteké.

 

retekpalánta földben
Korai szabadföldi termesztésre alkalmas

 

A retek fajták tenyészidejük szerint - hónapos, nyári és téli retek csoportba tartoznak. A nagyszámú hónapos retek fajta a hajtatásra és korai szabadföldi termesztésre alkalmas fajták csoportjába sorolható. A hajtatásra alkalmas hónapos retek fajták igen rövid (28-35 nap) tenyészidejűek, kis lombúak, kis gumójúak és korán pudvásodnak. A korai szabadföldi termesztésre alkalmas fajták középhosszú (40-50 nap) tenyészidejűek, közepes lombozatúak, középnagy gumójúak és későbben pudvásodnak. A nyári retek fajták erős, durva lombúak, nagy karószerű vagy csiga alakú gomójúak, a gumók csak későn, a magszárba induláskor pudvásodnak. Tenyészidejük 50-60 nap. A téli retek fajták nem pudvásodnak, egész télen át eltarthatók.


Szólj Te is hozzá!