Növényem belső ágain a levelek sárgulnak, lehullanak, mi lehet a gond?
A levélhullás lehet a szoba klíma miatt is, de ezeket a növényeket imádják az atkák és a tetvek is!
Következő »Melyik kategóriába tartozol?

Az első feljegyzések a Közel- és Távol-Keletről erednek, ahol a hagyma használata élelmiszerként, vallási célokra, valamint gyógyszerként széles körben elterjedt. Nagyon sok típusa vált ismertté, de alapvetően három hagymafélét különböztetnek meg az ősi feljegyzések: a közönséges hagymát, amelyet mi vöröshagymaként ismerünk, a fokhagymát, valamint a póréhagymát. A Linné által Allium cepa névre keresztelt (Alliaceae, hagymafélék családja) vöröshagyma, gyöngyhagyma, mogyoróhagyma, újhagyma, olasz lilahagyma, nagy lilahagyma mind egyetlen fajba tartozik.
![]() |
Élelmiszerként az egész világon elterjedt. Számos helyen olyan táplálékként vált ismertté, amely egyben gyógyít is. Meghatározó szerepet játszott az ősi indiai és az egyiptomi kultúrában, Kínában, valamint a Hellén és Római Birodalomban is. Az ókori görögöknél nagy tekintélye volt a hagymaárusításnak: e tevékenység az európai kontinensen a 16. század óta komoly kereskedelmi tényező. Érdekes feljegyzések szólnak arról, hogy a hagyma a korabeli tengerészek étrendjébe a rettegett skorbut ellenszereként terjedt el, mégpedig jóval azelőtt, hogy a C-vitamin tartalmát igazolták volna. A felsorolást sokáig lehetne folytatni. Összességében megállapítható, hogy a hagyma valóban több mint élelmiszer, és ezt korunk tudománya egyre több vizsgálattal igazolja. A vöröshagyma ősrégi fűszer is, amely nélkül a magyar konyha ízei nem is képzelhetők el.
A hagyma sajátos összetételű tápanyagkeverék, amelynek energiatartalma 40 kcal/100 g. 100 g hagyma fehérjetartalma 1,2 g, zsírból 0,1, szénhidrátból pedig 8,3 grammot tartalmaz.
Jelentős mennyiségű ásványi anyagot és nyomelemet, valamint vitaminokat is találunk benne:
számottevő B1 B2, B3,B5, B6, folsav, biotin és E-vitamin.
A hagymák különleges anyagcseretermékei a kén tartalmú vegyületek, amelyek aminosavakból keletkeznek, e növénycsoportra jellemző, sajátos felépítő és lebontó folyamatokban. E vegyületek egy része illékony és a vöröshagyma jellegzetes, csípős szagáért és ízéért felelősek. A csípősséget az egyéb kísérő anyagok mennyisége és minősége számottevően befolyásolja. Ilyen biológiailag aktív anyagok például a flavonoidok, cukrok, nyálkaanyagok, amelyek szintén jelentős mennyiségben fordulnak elő a hagymában.