Tesztelhetjük a zöldségmagvak csírázóképességét!

4.5
Tesztelhetjük a zöldségmagvak csírázóképességét!
Valószínűleg legtöbben már jártunk úgy, hogy az elültetett zöldségmagvak a fokozott várakozás ellenére sem voltak hajlandóak életre kelni. A zöldségmagvak csírázóképességének letesztelésével sok időt és kellemetlenséget spórolhatunk meg.

Hogyan határozzuk meg a zöldségmagvak csírázóképességét?

 

Vetés előtt a bizonytalan értékű magokat próbacsírázásnak vessük alá. Kis tálkába, nedves itatóspapírra helyezzünk 50–100 db magot, majd tegyük őket a csírázási hőmérsékletüknek megfelelő helyre. A nagyobb magokat nedves homokban csíráztassuk. A csíráztatáshoz használt közeget ne öntözzük túl, mivel az eredményességhez a hőmérséklet és a nedvesség mellett levegő is szükséges. A csíráztatási százalékot úgy kapjuk meg, hogy megszámoljuk, 100 (vagy 50) magból hány kelt ki (egyszerű hármasszabály).

Ezután döntsük el, hogy a kérdéses magot érdemes-e elvetni. Döntésünknél figyelembe kell venni, hogy a talajban kedvezőtlenebbek a körülmények, mint a csíráztató tálban, tehát még kevesebb kel ki. Az 50–70 százalékos eredmény már igen gyengének számít, az ilyen magot már nem érdemes elvetni.

 

16579266331_d24a3b6c31_b
Fontos a magvak csírázóképességének megállapítása

 

Lehetőleg mindig friss magot vessünk, bár a kabakosok (dinnye, tök, uborka) magjai a második évben csíráznak jobban. Ha bármilyen okból siettetni akarjuk a kelést, akkor vetés előtt a magot 24 óráig vízben kell előcsíráztatnunk. Az előcsíráztatásnál a magokat kössük kis vászonzacskóba vagy tegyük nedves homokba, és tartsuk megfelelő hőmérsékleten.

 

9061244114_f5bba50e78_b

 

Amint a felrepedt magok 1–2 százalékán megjelennek az első kis csírakezdemények, megkezdhetjük a vetést. Veteményesünben igyekezzünk kialakítani az elő-, fő- és utóvetemények váltását. Megfelelő tervezéssel, persze ha az időjárás is kedvez, egy évben akár háromszor is „arathatunk”. Például a betakarított áttelelő saláta, hónapos retek, zöldhagyma, az őszi vetésű spenót vagy bimbóskel után, vagy a fokozatosan lekerülő áttelelő kelkáposzta, korai karalábé, tavaszi saláta, tavaszi spenót sorai közé, már vethetjük az uborkát, zöldbabot, csemegekukoricát, sárgadinnyét. görögdinnyét, nyári káposztaféléket, nyári salátát; ezeket még követhetik a kései, ősszel beérő növények.

 

vetomagvak
Lehetőleg mindig friss magot vessünk

 

A zöldségmagvak csírázóképessége:

 

Zöldségfélék Csírázási idő
napokban
A csírázóképesség
időtartama években

Sárgarépa 12–14 3–4
Petrezselyem 24–28 2–3
Feketegyökér 10–12 1–2
Zeller 18–21 3–4
Cékla 10–14 3–4
Retek 4–6 4–5
Fejes saláta 6–7 4–5
Endívia saláta 6–8 4–5
Cikória 6–8 4–5
Káposztafélék 7–10 4–5
Spenót 18–21 4–5
Paradicsom 12–14 3–4
Paprika 12–14 3–4
Uborka 6–8 6–8
Borsó 6–8 3–5
Bab 7–9 3–5
Spárga
10–14 1–2
Sóska 12–14 1–2

 

Itt vannak a legjobb hazai vetőmagok>>

Írta: Dénes Miklós

értékelés