No SSO cookie

Aki másnak vermet ás-avagy amit a vermelésről tudni kell

Utolsó változtatás: 2010-08-26 | Első közzététel: 2009-08-30
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Aki másnak vermet ás-avagy amit a vermelésről tudni kell
Lassan, de biztosan közeledik az ősz. Ha több a termésünk, mint amit biztonsággal tudunk tárolni a spájzban, vagy ha a szőlőnk oltott vesszőit lenne fontos teleltetni, a legjobb megoldás, ha vermelünk. Ennek több módja is lehetséges. Lássuk, melyik verem mikor és mire jó...

Hová tegyük a vermet?

A vermet olyan sík területen helyezzük el, ahol a csapadékvíz nem gyűlik össze, és a talajvíz sincs magasan. Ideális erre a célra egy árnyékos helyet választani. Lehet például az épület északi oldala, mert meleg ősz illetve tavasz esetén sem melegszik fel a bontás előtt a verem.

A föld felszíne feletti vermelési módot  főleg rövid ideig tartó tároláshoz alkalmazzák. Hátránya, hogy a vermelő belsejének hőmérsékletét a külső hőmérséklet erősen befolyásolja: télen lehűl, tavasszal gyorsan felmelegszik, szellős, ezért ezért például a szőlő vessző vízleadása gyorsabb, mint a föld alatti veremben.

Aki másnak vermet ás-avagy amit a vermelésről tudni kell
Prizma vázlata

A verem elkészítése:

Terítsünk a földre kb 15 cm-es rétegű nedves, steril homokot. Erre helyezhetjük a növényeket. Majd a végén 20-31 cm szalmaburával fedjük le. Erre ugyanilyen vastagon földtakaró kerüljön. 3-4 méterenként helyezzünk el szalma, venyige, vagy nád szellőzőkürtöket a földréteg alatt.

Föld színe alatti vermelés

Vermelőárkot vagy vermelőgödröt készítünk.

Aki másnak vermet ás-avagy amit a vermelésről tudni kell
Verem készítése

 

A vermelőárok, kb 60 cm mély, 80-150 cm széles, a vermelőgödör 80-120 cm mély, 130-150 cm széles, s mindkettő tetszőleges (20-50m) hosszúságú.

Az árok különösen a gödör fenekén annak a középső részén egy hosszanti, ásónyom szélességű és mélységű árkot ásunk a beszivárgó csapadékvíz elvezetésére és emésztésére.

A vermelőárokba és gödörbe is vermelhetünk rétegező közeggel és anáélkül is. A rétegező közeg nélküli vermelésnél 20-30 cm vastag szalmatakarót teszünk a feldésnek, majd 20-30 cm vastag földréteget borítunk rá. Rétegzéses vermelésnél a rétegzésre kiválóan alkalmas a homok, a porhanyós, laza föld, a tőzegkorpa.. Ezekkel szembeni elsődleges követelmény azonban a tisztaságuk, pontosabban a csíramentességük. A homok is lehet folyami-vagy bányahomok. A tőzegkorpa nagyon jó vermelőanyag, mert csíramentes, jól tartja a nedvességet.

A rétegezőanyagot-ha szükséges- felhasználás előtt be kell nedvesíteni. Víztartalma legyen a specifikus  telítési mennyiség (a vízkapacitás) 40-50%-a. A folyami homok kívánatos nedvességtartalma 7-9 súlyszázalék. Télen a tároló bezárása és lehülése után az árkok és gödrök tetőzetét még fedjük le náddal vagy szalmával.

Fedett vermelő

Előnye a szabadban vermeléssel szemben, hogy bármilyen időben végethetjük a vermelést. A fedett vermelőt süllyesztve a föld felszínére építjük téglából, vagy betonból, mivel a földbe ásott árok vagy gödör fala beomlik. A vermelés technikája itt is ugyanaz, mint a szabadföldi vermelésé, a különbség csak annyi, hogy hogy a rétegzőközeg nedvessége itt fokozottabb figyelmet kíván. A megrakott és lefedett tárolót szalmával, falevéllel, tőzeggel úgy kell letakarni, hogy a vermelőhomok nedvességtartalma a tárolás ideje alatt változatlan tudjon maradni.  Fedett vermelőben különösen ügyelni kell arra, hogy egerek ne telepedjenek meg benne.

Zárt vermelő

Mind a szabadföldoi, mind pedig a fedett vermelőnél jobb, mevel a tárolás ideje alatt a vermelőközeg és a vermelt növények állapota figyelemmel kísérhető. A kiszáradó vermelőanyagot nedvesíthetjük, ha szőlővesszőt vermelünk, annak állapota nyomon követhető, a már télen kezdődő szaporítási munkákhoz
(oltás, rügydugványozás) is könnyen kiszedhetők a vesszők. Zárt vermelőnek alkalmasak az egyéb célra is használt zárt épületek, helyiségek, pincék. Az a fontos, hogy a hőmérséklet -1 és + 8 celsius fok között maradjon és a 80-95% relatív páratartalom legyen meg a tárolás ideje alatt. A zárt vermelőt a vermelés elkezdése előtt ajánlatos kitisztítani, formalinos, vagy kénes kezelést alkalmazni. Vermelés után a vermelőanyagot folyamatosan nedvesen kell tartani.  A tárolóhelyiséget ajánlatos kéthetetnte kénezni.

Aki másnak vermet ás-avagy amit a vermelésről tudni kell
Vermelés
Sok zöldségféle téli tárolása is nagyon egyszerű, csak megfelelő verem vagy pince és homok kell hozzá. Célja, hogy terményeinket minél nagyobb tápértékben, eredeti állapotban, jó tulajdonságokkal, lehetőleg minél kevesebb veszteséggel megőrizzük. Legjobb homok között tárolni. A tároláshoz „földnedves", tiszta homokot használjunk. Válogassuk át a zöldséget, és a leveleket 1-2 cm-es csonk meghagyásával vágjuk le. A gyökereket lombos felükkel kifelé fordítva - két sorban, egymással szemben, vagy egy sorban a fal mellé - úgy helyezzük el, hogy ne érjenek össze. A sorba rakott zöldségekre ezután annyi homokot terítsünk, hogy a gyökereket befedje. Utána rakjunk egy újabb sor gyökeret a homokra, majd szórjunk rá megint homokot, két sor gyökér közé mindig annyit, hogy a gyökerek ne érjenek egymáshoz. A burgonya tárolásához még homok sem kell, csak egy sötét hely. De ne tároljuk 80 cm-nél vastagabb rétegben, különben rothadásnak indul. Érdemes alá néhány lécet tenni keresztbe, hogy alulról is szellőzhessen. Időnként válogassuk át, tavasz felé a csírákat szedjük le.


Szólj Te is hozzá!