No SSO cookie

Mit csináljak a mézgás fámmal?

Utolsó változtatás: 2016-12-05 | Első közzététel: 2016-12-02
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Mit csináljak a mézgás fámmal?
Továbbra is visszatérő kérdés a kertbarátköri előadásokon a mézgásodó fák problémája. Mi okozza és mit tegyünk vele?

Továbbra is visszatérő kérdés a kertbarátköri előadásokon. Bemásoltam Önöknek egy cikket Benedek Borbála tollából, a www.agrotrend.hu/növényvédelmi előrejelzés oldalról.

Mit jelent, amikor mézgacseppet látunk a fák törzsén?

A metszési felületeknél gyakran láthatunk mézgafolyásokat, nemcsak meggynél, de más fajoknál is. A mézgás folyásnak számos oka lehet, nem kell feltétlenül egyből növényvédelmi problémára gondolnunk. A mézga egy gyantás folyadék, amely idővel megszilárdul és a fa törzsén marad megkeményedve.

A mézgafolyás pontos és igazi oka egyelőre nem tisztázott, annak több kiváltó oka is lehet:

  • a nagy metszési felület,
  • fizikai sérülés, pl. ághasadás,
  • a magas talajvízszint,
  • túlzott nitrogén-adagolás,
  • vagy éppen növényvédelmi probléma is.

Vagyis a mézgaképződés tulajdonképpen a fa „védekező” mechanizmusa valamilyen rendellenes folyamat ellen. A mézgaképződés egy, a fa sejtjei által elindított folyamat, amellyel a fa védekezik az őt érő stresszhatások ellen, „ránézésre” azonban annak tényleges kiváltó okait nehéz meghatározni.

 

mezgas

 

Amennyiben növényvédelmi problémára gyanakszunk, akkor tudnunk kell, hogy mézgásodás indulhat rovarok, például a nagy farontó lepke károsításakor vagy - jellemzően a kajszinál és az őszibaracknál - gutaütés betegség kialakulásakor. A gutaütés komplex betegség, hiszen azt mind gombás, mind baktériumos betegségek, fertőződések is okozhatják.  Számolnunk kell azonban fitoplazmás betegségekkel is, amelyek a gutaütés tüneteire emlékeztetnek, azonban az mézgaképződést nem okoz. A mézga tehát valamilyen stressz hatására képződik.

Házi kerti termesztésnél a mézgacsepp eltávolítása után érdemes a helyet megfelelő sebkezelő szerrel ápolni, de a körülmények megfigyelésével a leginkább célravezető megoldás a képződés lehetséges okainak feltérképezése. Fontos azonban megjegyezni, hogy egy-egy fán megjelenő mézgacseppek még nem feltétlenül okozzák a fa pusztulását, így a fát érő stresszhatások ellenére akár több évig is életképes lehet.”

Mire használták régen a mézgát?

"Édesapámék élvezettel rágcsálták a cseresznyefa „macskamézét”, a népi gyógyászatban pedig borban feloldva köhögés csillapítására és sebkezelésre használták a mézgát. Ecetben feloldva a gyermekek nedvedző kiütését kezelték vele és lázcsillapító hatása is közismert volt. Főzetének fertőtlenítő, hámképző,gyulladáscsökkentő, összehúzó hatása miatt már az ókori Rómában is ismerték, sok kozmetikai készítményükben is leírták. De a hajóépítésben, a művészetben és az iparban is dolgoztak vele.

Végül egy akkori szakácskönyvből (Apicius: De Re Coquinaria) idézem a „csodás fűszeres bor” receptjét: „A következőképp készítsd: önts rézedénybe 2 sextarius bort, majd 15 font mézet. A bort a mézben főzd, s állandó kevergetés mellett lassú tűzön száraz fával hevítsd. Ha forrni kezdene, hideg borral locsolgasd, vagy vedd le a tűzről, hogy visszahúzódjék. Ha kihűlt, tedd vissza a tűzre. Ezt kétszer-háromszor ismételd meg. Végül vedd le a tűzről, s másnap szedd le a habját. Ezután a következő fűszerkeveréket add hozzá: 4 uncia bors,3 scripulum őrölt mézga, 1–1 marék babérlevél és sáfrány, 5 pirított datolyamag, az 5 szem datolya borban megpuhult húsa (melyeket korábban megfelelő minőségű és mennyiségű borban áztattál, hogy ne túl tömény fűszerkeveréket kapj). Mikor mindezzel elkészültél, önts az egészre 18 sextarius könnyű bort. Végül ha túl keserű, adj hozzá faszenet.”

Akinek megtetszett a recept, próbálja ki (én nem mertem)! Örülnék a visszajelzéseknek…


Szólj Te is hozzá!