No SSO cookie

Az Archips argyrospilus és az Archips rosanus sodrómolyok - 1. rész

Utolsó változtatás: 2010-08-10 | Első közzététel: 2010-08-04
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Az Archips argyrospilus és az Archips rosanus sodrómolyok - 1. rész
Az Archips argyrospilus és a Archips rosanus sodrómolyok számos gyümölcsfán, cserjén és díszfán élősködnek. Többek között megtámadják a füzet, a rózsát, a zöld juhart, a nyárfát és a galagonyát. Lássuk, hogy milyen károkat okoznak!

Milyen károkat okoznak az Archips argyrospilus és az Archips rosanus sodrómolyok?

 

  • Rügyek: A rügyek felületén apró lyukakat fúrnak, és megrágják a virágszirmokat.
  • Virágok: A lárvák gyakran hálót fonnak a virágszirmok köré, ezért sokszor előfordul, hogy a szirmok sziromhullás után is egyben maradnak. A lárvák a virág belsejét eszik meg.
  • Levelek: A leveleket megrágják, összegörgetik, és selyemszállal egymáshoz rögzítik.
  • Gyümölcs: A fiatal gyümölcsökben mély szabálytalan lyukakat fúrnak, amelyek később a felnőtt terméseknél nagy rozsdaszínű sebek formájában jelentkeznek.

 

Hogyan néznek ki ezek a sodrómolyok?

  • Pete: A moly rendszerint csoportokba rakja le a petéit a fa ágaira. Egy ilyen csoport általában 150 apró fehér petét tartalmaz.
  • Lárva: A lárvák rendszerint sötétzöldek, fejük pedig fekete, ha megzavarjuk őket, visszafelé csavarodik.
  • Felnőttek: Az Archips argyrospilus moly teste harang fórmájú, szárnyai rendszerint arany, bőr vagy fehér színűek, mérete 12 mm. Az Archips rosanus moly barna színű, teste pedig harangformájú.

 

 

Életciklus

Ezeket a kártevőket kimondottan Crestonban és Summerlandtől északra az Okanaga-völgyben honosak. A lárvák rügyezéskor bújnak elő, az időjárástól függően előbújásuk akár több hétig is eltarthat. Az ágak nyugati oldalán található peték 4-5 nappal korábban kelnek ki, mint az északra néző ágakon találhatók. A lárvák selyemszálakat bocsátanak ki, amelyeket a szél könnyen felkaphat, és arrébb röpítheti őket egyik fáról a másikra. A lárvák behatolnak a virágrügyekbe, és megeszik azokat.

Virágzás után a levelekre költöznek, ilyenkor nem csak a leveleket, hanem a közelben lévő gyümölcsöket is megdézsmálják. A felnőtt lárvák a levélhengerekben bábozódnak. A felnőtt molyok június és augusztus között bújnak elő, majd lerakják petéiket. A lárvák a következő év tavaszán bújnak elő, tehát évente csak egy generációt hoznak létre.

 

Megfigyelésük

A metszés során vizsgáljuk meg az ágakat esetleges petecsomók után kutatva. Gyümölcsösönként jelöljünk meg tíz északra és tíz nyugatra néző ágat, és figyeljük meg a lárvák kikelésének idejét, és mennyiségét. A kikelt petéken egy apró sötét lyuk észlelhető, ezért csak olyan petecsoportot válasszunk ki, amelyek még nem keltek ki. Ezután megfigyelhetjük a gyümölcsrügyeket és a virágokat. A felnőtt egyedeket feromon csapdákkal is figyelemmel kísérhetjük, de ez a fajta megfigyelés nem bizonyul túl hatásosnak, mivel nincs különösebb kapcsolat a felnőttek száma és a következő évben kikelő lárvák száma között.


Szólj Te is hozzá!