No SSO cookie

Készítsünk komposzt-teát!

Utolsó változtatás: 2010-11-19 | Első közzététel: 2010-11-19
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Készítsünk komposzt-teát!
Bármennyire is csodálkoznánk rajta, igenis létezik komposzt-tea. Lássuk, hogyan készítsünk komposzt-főzetet, amely trágyáz, ugyanakkor pedig megóv a betegségektől is!


Komposzt-tea készítés lépésről-lépésre

 

Minden kertész tudja, hogy a komposzt nagyon jó dolog. De van valami, ami még ennél is job: a komposzt-tea. Ahogy a neve is mutatja, a komposzt tea a komposzt vízbe áztatásával készül. A lombozat permetezésére vagy a talajba juttatott folyadékként is lehet használni, attól függően, hogy a növénynek melyik részén van a betegség.

Miért fáradjunk pluszban a tea főzésével, préselésével és a növényre permetezésével, és miért ne öntsük egyszerűen a komposztot a talajba? Sok oka van ennek. Elsősorban, a tea fokozza a komposzt jótékony hatását. Ráadáásul a levélre permetezése során a tea elnyomja a levél betegségét, növeli a növény számára fontos tápanyagok mennyiségét és felgyorsítja a mérgező anyagok lebomlását. A komposzt tea használata javítja a tápanyagok minőségét és a zöldségek ízét. Ha eddig csak a szimpla komposztot használtuk, lemaradtunk a tea  más előnyeiről.

Kezdjük egy jó minőségű komposzttal, adjunk hozzá vizet, levegőztessük, majd adjunk neki időt állni, és végezetül egy univerzális hatóanyagot kapunk kertünk számára.

 

Amire szükség lesz:

  • Egy elég nagy akvárium – szivattyú, amin három buborékoltató is átfér
  • Egy több méter hosszú cső
  • Egy szelepkészlet
  • Három buborékoltató
  • Egy bot a kavargatáshoz
  • Kénmentes melasz (ha lehet szerves)
  • Valami a tea préseléséhez, mint egy régi párnahuzat, törölköző vagy egy nejlon harisnya
  • Egy vödör

 

komposzt-tea-készítése
Hogyan készítsünk komposzt teát?

 

Hogyan főzzük ki a komposzt teát?


A levegőzető rendszer nélkül ne próbáljuk meg elkészíteni a teát. Ha nincs folyamatosan levegőztetve, a benne lévő szerves anyagok hamar el fogják használni az oxigént, a tea bűzleni kezd és anaerob (oxigén nélkül élő) lesz. Az anaerob tea pedig káros a növényekre:

  • Csatlakoztassuk a cső egyik végét a szivattyúhoz, a másik végét pedig a szelephez. Csatlakoztassuk a csövet mind a három szelephez. A többi szelep másik végeihez pedig dugjuk be a buborékoltatókat.
  • Tartsuk szem előtt, hogy az így elkészített teát két vagy három napig kell készíteni, és utána azonnal fel kell használni. Ha hétfőtől péntekig dolgozunk, szerdán vagy csütörtökön kezdjük el a teát készíteni, így a hétvégén már fel is használhatjuk.
  • Ha van kutunk, a vizet használhatjuk közvetlenül a csapról. De ha vezetékes vizet használunk, hagyjuk egy óráig álni a teakészítés előtt, hogy a klór kijöjjön a vízből. Ellenkező esetben a klór minden jótékony hatású szerves anyagot meg fog ölni, ami a növekedéshez szükséges.
  • Amint a víz megtisztul, töltsük félig a vödröt komposzttal. Ne nyomkodjuk bele, a komposzt laza kell legyen, hogy a buborékoltató jól tudja levegőztetni. Vágjunk le egy darab csövet, és az egyik végét csatlakoztassuk a szivattyúhoz, a másikat pedig a szelephez. Vágjunk le még három darab csövet úgy, hogy azok elég hosszúak legyenek ahhoz, hogy elérjenek a vödör karimájától az aljáig. Mind a három darabot csatlakoztassuk a szett szelep egy–egy végéhez és egy buborékoltatót a másik végéhez. A szett szelepet akasszuk a vödör szájára és a buborékoltató végét fedjük el a komposzttal. Töltsük meg a vödröt vízzel, hogy a karimájától kb. 8 centivel lejjebb legyen és indítsuk el a szivattyút.
  • A megfelelő levegőztetéshez vigyázzunk arra, hogy a buborékoltató a vödör aljáig leérjen (amely félig komposzttal van tele).
  • Öntsünk vizet a vödörbe, hogy a peremétől pár centivel lejjebb érjen. Ha vezetékes vizünk van, egy óráig hagyjuk a vizet állni, hogy a klór távozzon belőle.
  • Ezután adjunk kb. 30 mm melaszt a vizes komposzthoz, majd kavarjuk jól össze a bottal. A melasz táplálja a baktériumokat és a jótékony fajtákat nagyon jól fejleszti. A kavargatás után igazítsuk meg a buborékoltatót, hogy leérjen a vödör aljára a vége. Naponta pár alkalommal kavargassuk meg a teát. Az erőteljes kavarás több szerves anyagot juttat a teába. Minden kavarás után igazítsunk a buborékoltatókon.
  • Három nap elteltével állítsuk le a szivattyút, és távolítsuk el a felszerelést. Ha három napnál tovább hagyjuk a teát, adjunk még melaszt hozzá, vagy a jótékony hatású baktériumok nem maradnak aktívak a melasz hiánya miatt. Hagyjuk a főzetet leülepedni, kb. 10-20 percre, majd öntsük át a másik vödörbe vagy közvetlenül a permetezőbe. Körülbelül 9-10 liter teánk lesz. Ha szeretnénk, most adjunk hozzá mikrotápanyagokat a lombozathoz, például hínárt vagy kőport. Már az első órában használjuk fel a teát, ha lehetséges!
  • A megszilárdult komposztot a talajhoz adhatjuk. Nagyon sok baktérium- és gomba táplálék maradt még benne.
  • Hogy a mikroorganizmusok táplálékhoz jussanak, adjunk kb. 30 ml kénmentes melaszt (a legjobb a szerves) a vödör komposzthoz és kavarjuk jól el.
  • Naponta pár alkalommal kavarjuk meg a komposztot, hogy a lehető legtöbb szerves anyag keveredjen el, és hogy növeljük a levegőztetés mértékét. Igazítsuk meg a buborékoltatókat a kavarás után.
  • Miután a komposzt-tea elkészül, 2 vagy 3 nap elteltével, öntsük át a teát egy másik vödörbe – kb. 9-10 liter teánk lesz – és használjuk fel rögtön.

 

komposzt-tea-keszitese-tartaly
Komposzt-tea tartály

 

Használjuk a megfelelő típusú komposztot

  • A megfelelő tea elkészítéséhez jó minőségű, érett komposztot használjunk, lehetőleg olyat, ami párszor meg volt forgatva és megfelelően melegítve, hogy a gazmagok és a kórokozók kipusztuljanak belőle. A giliszta-komposztból ugyancsak nagyon jó tea készül, amely a forgatás és a hőmérséklet ellenőrzése nélkül is elkészíthető. A nagy mennyiségű papírból és faanyagból készült gilisztahumuszból készült tea ugyancsak bő humuszsavban, egy szerves anyag, amely főleg cserépbe ültetett citrusfélékhez vagy fákhoz és cserjékhez jó, illetve évelő növényekhez.
  • Manipulálhatjuk is a komposztot, hogy baktériumban vagy gombában legyen gazdag. Egyik vagy másik kiválasztása attól függ, hogy mit termesztünk és milyen a talaj tipusa. A levelek permetezéséhez baktériumdús komposzt-teára lesz szükség. Ezt a fajta komposztot jó hozzáadni a talajhoz zöldség- vagy fűtermesztés előtt is. A gombatartalmú komposzt-teát jó bogyós növények vagy gyümölcsfák köré önteni. Kutatások mutatták ki, hogy a baktériumtartalmú komposzt-tea nagyon jó a levélbetegségek megelőzésére, amelyek a legtöbb kertet támadják. Így, legtöbbünknek csak a baktériumtartalmú tea elkészítésére van szüksége.
  • Hogy baktériumdús legyen a komposzt, használjunk zöldféléket. Szükségünk lesz 25%  nitrogéntartalmú alapanyagra, 45% zöld alapanyagra és 30% faanygra. Magas nitrogéntartalma van a trágyának, a hüvelyes növényeknek, mint a lucerna-, a borsó-, a lóhere- vagy a bab visszamaradt részeinek. A tavasszal első két vagy három alkalommal levágott fű is magas nitrogéntartalmú, a szezon hátramaradt részében pedig csak zöld alapanyag. A zöld alapanyagok közé tartozik bármilyen zöld növényi törmelék, konyhai hulladék, vagy kávézacc, mely, bár barna színű, cukrot és proteint tartalmaz, amelyeket a baktériumok nagyon szeretnek. A faanyag lehet faforgács, fűrészpor, papírtányér és törlőkendő, illetve felaprított újság.
  • Ha a komposzt belső része eléri a 68 C fokot, meg kell forgatni. A levegőztetés csökkenteni fogja a hőmérsékletet, de ez egy nap múlva ismét növekedni fog.
  • Amikor komposztot készítünk, mérjük ki a hozzávalókat. Próbáljuk meg az egész csomót egyszerre átforgatni. Hogy a megfelelő hőmérsékletet biztosítsuk neki, legalább 1 köbméternyi adagra lesz szükség. Nedvesítsük a komposzthalmot a készítési folyamat ideje alatt úgy, hogy ne legyen túl vizes. Erre a legjobb módszer, ha felveszünk egy maréknyit belőle és összenyomjuk annyira, amennyire csak tudjuk. Akkor elég nedves, ha ebből csak egy vagy két csepp vizet préselsünk ki. Ha kevesebb, adjunk hozzá vizet, ha több, hagyjuk száradni.
  • Amikor a komposzthalom kész, adhatunk hozzá konyhai maradékokat. Temessük be ezeket a halom különböző részeibe, hogy megtartsuk a hőmérsékletét. Kis adagok nem borítják fel az arányt. Ha szükséges, kiegészíthetjük a zöld hozzávalókat faanyagokkal.

 

A jó komposzt valójában megfő

  • A komposzthalom fel fog melegedni, ahogy a mikroorganizmusok elkezdik lebontani az anyagot. A komposzt 57 és 71 C fok között kell maradjon három napig.  57 °C-nál  a gyommagvak-, az emberi és növényi kórokozók- és a legtöbb gyökérrel táplálkozó fonálférgek elpusztulnak. A hőmérsékletnek nem szabad 71 fok fölé emelkednie, mert a jótékony baktériumok nagy része elpusztul ilyen melegben.
  • Egy vagy két napon belül a középső résznek el kell  érnie az 57 C fokos hőmérsékletet. Ellenőrizzük egy hosszúnyelű hőmérővel. Egy 60 centis hőmérő tökéletesen megfelelne a célnak. Bizonyosodjunk meg arról, hogy a vége elér a halom közepéig. Csináljunk két vagy három próbát minden nap a halom különböző részein az első hét folyamán (amikor első alkalommal készítünk komposztot). Egyidő után megszokjuk, és tudni fogjuk, mi a megfelelő állapot, így nem kell majd olyan sűrűn ellenőriznünk.
  • Ha a komposzt eléri a 69 fokot, forgassuk meg egy villával vagy lapáttal. Ezáltal a felső, hidegebb részek belülre kerülnek, és a halom meg lesz levegőztetve, megelőzve az anaerob állapotba kerülését. Egy vagy két nap múlva a komposzt újra eléri ezt a hőmérsékletet, így ismét meg kell forgatnunk. Az első hét alatt forgassuk meg minden nap vagy legalább kétnaponta a komposzthalmot, hogy 57 és 69 C fok között tartsuk. Ezután hagyhatjuk pihenni, esetleg hetente egyszer vagy kétszer megforgathatjuk. Minél többször forgatjuk át a komposztot, annál baktériumdúsabb lesz. Ez azért van így, mert a gomba bármilyen megzavarása tönkreteszi azt, szétzúzva a micéliumukat, és segít a baktériumoknak összezúzni a gombát.
  • Ahogyan a komposzt érik, a hőmérséklet lassan csökkenni fog, amíg hat vagy nyolc hét múlva, majdnem teljesen kihűl a közepe. Ilyenkor tudhatjuk, hogy a komposzt elkészült!

 

Menjünk az orrunk után

  • Legyen szó komposztról vagy komposzt-teáról, ha kellemetlen illatok terjengenek körülötte, az rossz jel. Az egészséges és megfelelően oxigéndús komposzt vagy komposzt tea édes földillatú. Soha ne használjunk büdös komposztot a növényeinkhez! A szag okozója itt az alkohol, az anaerob lebomlás terméke, amely tönkreteszi a sejtek falait. A gyökerek csak az alkohol egymilliomodik részét képesek elviselni. Ez egy nagyon kicsi mennyiség, és az emberi orr nem érzi ezt meg. Ehelyett kiszagolhatunk más büdös alkotóelemet, amely az alkohol anaerob terméke.
  • Ha a teánk büdös, szivattyúzzuk meg még egyszer, adjunk hozzá még több buborékolót és kavargassuk sűrűbben. Levegőztessük addig amíg a szag elmúlik. Ugyanígy, ha a komposzthalom bűzlik, forgassuk át többször.

 

permetez337_width
Permetezzünk komposzt teával

 

A komposzt-tea felhasználása

  • Az hogy milyen gyakran permetezzük növényeinket, attól függ, hogy milyen egészséges a kert. Az én kertemben egyszer permetezem a növényeket a teával, tavasszal, azután hagyom, hogy a jótékony rovarok széthordozzák a szert a növényeken, így megelőzve a rovarok körül fellépő problémákat a szezon egész ideje alatt.
  • A jótékony rovarok jelenléte a kertedben jó jel. Ha nincsenek jelen a kertünkben ezek a rovarok, havonta egyszer permetezzük be a növényeket, vagy akár kéthetente. Kezdjük akkor, amikor a növényeken kifejlődött az első levélzet.
  • Hogy megelőzzük a kiszáradást, a növények elültetése előtt öntsünk erős teát a talajra. Fák és bokrok esetében a rügyezés előtt két héttel permetezzük be őket, majd 10-14 naponta ismételjük meg.

 

Egy kis tudomány

  • A talaj tele van mikroorganizmusokkal, amelyek segítik a növények növekedését és egészségesen tartják azokat – baktériumokkal és gombákkal, amelyeknek lebontó szerepük van, illetve protozoonokkal és fonalférgekkel, amelyek a ragadozó szerepét töltik be. De vannak "rosszfiúk" is, betegséget okozó baktériumok, gombák, protozoonok és gyökerekkel táplálkozó fonalférgek. Kertészként, a mi célunk a jótékony mikroorgazmusok megerősítése, mert ezek segítenek a növényeinknek.
  • A rossz bakteriális lebontók és a növény–méreg termékek fokozzák az anaerob (csökkentett oxigén) feltételeket. Azáltal, hogy megbizonyosodunk arról, hogy a komposzt oxigéndús és nem aerob, 75%-át kiszűrjük azoknak a baktériumoknak, amelyek a növények betegségét okozzák vagy növényi mérgező anyagokat termelnek. Hogy a fennmaradt 25% betegségfélét és rovart is megelőzzük, "jófiúkat" kell a talajba juttatnunk és legalább 60-70 százalékot a levelekre. A jó baktériumok a következő képpen harconak a kárt okozók ellen: felfalják a rosszfiúkat, antibiotikumot termelhetnek, amelyek meggátolhatják a károsak megjelenését, versenyezhetnek a tápanyagokért, illetve a helyért.
  • Ez nem kávé, hanem tea. A jól elkészített tea mikroorganizmusokban gazdag, amelyek nagyon jó hatással vannak a növekedésre és egészségre.
  • A növények nem használják fel az összes energiát, amelyet a fotoszintézissel előállítanak. Például, egy növény energiájának a 60%-a a gyökér rendszeréhez megy, és ennek fele a talajba szívódik be. Annak 90%-a cukor, a többi szénhidrát és protein.
  • Amikor tehát mi, emberek, baktériumokat, gombákat, protozoonokat vagy fonalférgeket pusztítunk el a környezetszennyezés vagy rovarírtók használata által, csökkentjük a párát, amelyet a növények termelnek. Ezért a legjobb dolog, amit a kertünkért tehetünk az, hogy komposzt teát használunk a permetezésre, így pótolhatjuk azokat az organizmusokat, amelyeket a vegyi anyagok elpusztítanak.

Szólj Te is hozzá!