5

Sajnos a legtöbb szobanövényünk érzékeny a betegségekre és kórokozókra. A muskátli esetében négy betegséget kell megemlítenünk: vírusos levélfodrosodás, Xantomónászos betegség, botritiszes betegség és muskátlirozsda.

Hogyan védekezzünk a muskátli kórokozói ellen?

Vírusos levélfodrosodás (Pelargonium leaf curl tombusvirus)

A muskátli levelén először sárga kör vagy csillag alakú foltok, néha gyűrűk jelentkeznek. Később a foltok közepe elhal, megbarnul, majd átlyukad. A levelek torzulnak, hullámossá, sárgás színűek lesznek. A betegség előrehaladtával a növény növekedése lassul, alig virágzik. A betegség nem gyógyítható, és erős fertőzési veszély a többi, egészséges növény számára. A beteg tőtől minél hamarabb meg kell válni. Mivel a vírusok ellen védekezés nem tehetséges, a szaporítóanyag-forgalmazó, nemesítő cégeknek fontos feladata a fajták vírusmentesen tartása.

A muskátli vírusmentesítése

A vírusmentesítés alapja, hogy 37 °C feletti hőmérsékleten a hajtáscsúcs gyorsabban nő, mint ahogy a vírus fertőzni tudja. Ezért a vírusmentesíteni kívánt muskátlit először 2-3 hétig 37 °C-on nevelik, majd a hajtáscsúcs néhány sejtjét sterilen, laboratóriumi körülmények között tenyésztik tovább. Az így létrehozott utódok már nagy valószínűséggel vírusmentesek. A tenyésztést vírustesztelés követi, az egészséges növényeket nagy körültekintéssel, rovarkártevőktől mentes körülmények között szaporítják.

Xantomónászos betegség (Xanthomonas campestris pv. pelargonii)

Ez a baktérium, a muskátli legveszélyesebb ellensége. A levélen kör alakú vizenyős foltok keletkeznek, amelyek összeolvadnak erekkel határolt foltokká. A levél elszárad, lehullik. A száron is kialakulhat, valamint a dugvány talpán keresztül is fertőzhet. A termesztés során nagy gondot okozhat, ezért már az üzemekben védekeznek ellene réztartalmú szerekkel. Amennyiben fellép, a tövet azonnal távolítsuk el, mert a beteg növény nedve nagy veszélyforrás az egészségesekre nézve.

xantomonaszos-betegseg
Xantomónászos betegség

 

A muskátli legveszélyesebb betegsége a baktériumos rothadás, a xantomónászos betegség. A levélen az érközökre kiterjedő, sötétbarna foltok figyelhetők meg. Később a szállítónyalábok elzáródása miatt a hajtás, ill. a tő is elpusztul.

Szürkepenész vagy botritiszes betegség (Botrytis cinerea)

A gomba a sárgult, elhalt leveleket, az elnyílt virágokat támadja meg, ha csapadékos, párás az időjárás, és sűrű a muskátli lombozata. A beteg növényi részeken szürke színű penészgyep alakul ki. Legegyszerűbben a növények tisztogatásával, az elöregedett, sárgult levelek és elnyílt virágok lecsipegetésével védekezhetünk ellene. A ritkább öntözés, futómuskátli esetén a hosszú hajtások átmozgatása, levegőztetése is segít.

szurkepenesz
Szürkepenész

 

A szürkepenész szinte bármilyen növényi részt megtámadhat, párás, nyirkos és fényszegény körülmények között a leggyakoribb, így téli, tavaszi szaporításban és csapadékos években okoz nagyobb problémát.


Muskátlirozsda (Puccinia pelargonii-zonalis)

Manapság ritka betegség, mert a xantomónászos betegség elleni rezes kezelés ez ellen a kórokozó ellen is védelmet nyújt. Csak az állómuskátlit támadja meg: a levél fonákján koncentrikus körökben porzó rozsdatelepek fejlődnek, míg a színén ezek a foltok sárga színűek. Réztartalmú vegyszerrel védekezhetünk ellene.

muskatlirozsda
Muskátlirozsda

 

 

Muskátli kártevők itt>>

Forrás: Muskátlik

értékelés