Nehéz a dolgunk, ha meg akarjuk védeni növényeinket!

Nehéz a dolgunk, ha meg akarjuk védeni növényeinket!
Az esőtől gyorsan híznak a növények, a növényi szövetekben felhígulnak a felszívódó készítmények, a kontaktak pedig lemosódnak. Mi a teendő ilyen helyzetben?

 

Újabb esőket jósolnak, a hét végére is. A száraz, meleg tavaszi és nyári hónapokban nem okoz nagy gondot a peronoszpóra, a fitoftóra, de a varasodással és a moníliával is könnyebbhelyzetben vagyunk. Most egyszerre küzdhetünk ezekkel a gombákkal (szőlőperonoszpóra már a virágon is!) de a lisztharmattal is. A molyok és a tetvek száma sem csökkent, az előrejelző hálózatunk folyamatos rajzást jelez az almamoly, a szilvamoly és a keleti gyümölcsmoly estében. A barackmoly is „beindult” hasonlóan a fénycsapdába repülő rovarokhoz (pl. júniusi cserebogár) és az amerikai lepkekabócához.

Az esőtől gyorsan híznak a növények, a növényi szövetekben felhígulnak a felszívódó készítmények. A kontaktak pedig lemosódnak. Nem tudok mást javasolni, mint hogy ismételjék a permetezéseket! Sűrűbb fordulókkal, felszívódó és kontakt növényvédő szerekkel, a korábban ismertetett technológiákkal a gombák és a rovarok, atkák ellen.

Az esőktől kirepedő cseresznyén, meggyen de az érésben lévő egyéb gyümölcsökön is erősödik a moníliafertőzése. A szüret közeli cseresznyénél, feltétlenül számoljanak az élelmezés-egészségügyi várakozási időkkel. A sebzéseket okozó szelek, viharok után minél gyorsabban (sok kolléga szerint 12 órán belül) és bő lémennyiséggel juttassák ki a készítményeket. Az 5. felhívásban közölt gombaölők a gyümölcsök védelmére is engedélyezettek. Várakozási idejűk: 3-7-14 nap és az almások és a csonthéjasok esetében számos levélbetegség ellen is védenek.

Visszatérően kérdéseket kapok a lótücsökkel, a liszteskével, a meztelen csigákkal és a vakonddal kapcsolatban. El kell fogadnunk, hogy ezekre a kártevőkre nincs biztos vegyszeres megoldás (gyakran egyéb úton sem lehet távol tartani őket).

A talajbolygatás időpontjától függően csírázik, vagy többségében már növekszik a parlagfű. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése szerint: „a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.” Július 1. és október 15. között, valószínűleg az idén is beindul a Parlagfű Bejelentő Rendszer (PBR). A www.pbr.nebih.gov.hu –n a lakosok bejelenthetik a fertőzött köz és magánterületeket.

 

buxus_kihajt

A 2015-ben tarra rágott puszpáng kihajtott, figyeljük a molyok megjelenését

Megindult a vadgesztenyelevél-aknázómoly második nemzedékének a rajzása és a selyemfényű puszpángmoly lepkéi is megjelentek a fénycsapdákban. Ez utóbbiak a párzás után tojásokat raknak, melyekből a napi középhőmérsékletek összegétől függően kelnek ki az újabb nemzedék hernyói. Lehet, hogy majd egy harmadik nemzedékkel is számolnunk kell…Csak a fiatal lárvák elleni, a bokrok belsejébe irányított permetezéssel menthetjük meg a növényeket a teljes tarrágástól. Rendszeresen, késő őszig ellenőrizzék a bokrokat, a széthúzott ágak között találhatják meg a kisméretű hernyókat.

értékelés