No SSO cookie

A sárgarépa, petrezselyem és a zeller vetése

Utolsó változtatás: 2016-03-29 | Első közzététel: 2011-04-04
(5/ 1)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
A sárgarépa, petrezselyem és a zeller vetése
Az alábbi összeállításban a sárgarépa, petrezselyem és a zeller közkedvelt fajtáiról olvashatnak, valamint a hibridekről és azok felhasználásáról.


A sárgarépa az egyik legrégebben termesztett zöldségnövényünk. Európában őshonos, már a görögök és a rómaiak is jól ismerték és termesztették.

 

A sárgarépának az erősen megvastagodott, tápanyagokat raktározó gyökerét fogyasztjuk. A répatest keresztmetszetében négy jellegzetes zóna különböztethető meg. A legbelső a szívrész (farész), amely gyorsan fásodik, kevesebb színanyagot, szárazanyagot, cukrot tartalmaz, mint a háncsszövet. A második rész a vékony kambiumgyűrű, amely befelé farészt, kifelé új háncssejteket hoz létre, ebből alakul ki a vastag raktározószövet, amely sok festéket és tápanyagot tartalmaz. Az új fajták előállításánál a nemesítők arra törekednek, hogy a háncs- és a farész színezettsége minél egyöntetűbb legyen. A külső részén helyezkedik el a másodlagos bőrszövet, amely a répatest védelmét szolgálja.

 

A sárgarépa felhasználása


A sárgarépa táplálkozási és élettani jelentősége sokoldalú. Jelentős az élelmirost- (3-4%) és béta-karotintartalma (6-15 mg-ot tartalmaz 100 g-onként). Egyébként a béta-karotin határozza meg a répa színét. A népi gyógyászat évszázadok óta ajánlja máj-, epe-, szem- és bőrbántalmaknál.

 

Milyen sárgarépa hibridek kaphatók?


A vetőmagboltok különböző tenyészidejű hibrideket kínálnak. A rövidek közé tartozik a Tempo F1, a Nansen F1 vagy a Concerto F1. Ezek nanti típusúak, 18-22 cm hosszúak, simák és hengeresek, gyorsan fejlődők, nem repednek, élénk piros színűek, kiválóak tavaszi és nyári vetésre, és a felmagzásnak is ellenállnak. Géppel jól betakaríthatóak, csomózásra és ládás értékesítésre alkalmasak. A Concerto F1 nyári termesztésben igen nagy hozamú, februárig jól tárolható, mosás közben alig törik. A Primo F1, a Presto F1, a Nanco F1 95-95 naposak, igen nagy hozamúak, a répák hosszúsága 15-20 cm. Előnyük, hogy már augusztusban piacképes árut adnak, de betakarítás gyorsan értékesítendők. A 105-120 napos tenyészidejű hibridek közé tartozik a Bolero F1, a Soprano F1 és a Maestro F1. Ezek szintén nanti típusúak, a répák 22-25 cm hosszúak, sima felületűek, gyűrűzöttségtől mentesek, nem repednek, tökéletesen tompulóak, finom ízűek. E hibrideknek kiemelkedően erős a levélzetük, így gépi szedésre is kiválóan alkalmasak. Alternaria- és lisztharmat-ellenállásuk nagyon jó, friss piacra kiválóak. Hűtőházban jól tárolhatók. A Siroco F1 hibrid tenyészideje 115-120 nap, 24-26 cm-es, nanti + Kuroda típusú, ebből adódóan a répatest mérete az állománysűrűségtől függően változik. Ez a fajta nagyon bőtermő és jól tárolható. Mosás közben alig törik, a piaci igényeknek megfelelően csomagolható, tárolt formában is nagyon mutatós.

Az Eskimo F1 150-160 napos, fővetésre és késői szedésre alkalmas. A répatest hengeres, sima felületű, kiegyenlített, jó színű. A gyökérnyaka jól takart, erőteljes, egészséges levélzete lehetővé teszi a gépi betakarítását. Nem reped, jól tárolható.

 

Sárgarépák

 

Hogyan ültessük a sárgarépát?


Sárgarépát érdemes kiskertben is termelni. Az apró magot 30 cm-es sortávolságra vessük. Egyenletesebb vetést kapunk, ha ültetés előtt a magokat homokkal összekeverjük. Ha szép sárgarépát szeretnénk nevelni, a töveket egyeljük ki 3-7 cm-es távolságra.

 

Milyen petrezselyem hibridek kaphatók?


A petrezselyemnél két alfaj különböztethető meg: gyökér- és levélpetrezselyem. A gyökérpetrezselyem húsos, elágazásmentes gyökeret fejleszt. Nyugat-Európában inkább a levélpetrezselyem a népszerűbb, melynek vékonyabb, erősen elágazó gyökere van. Fogyasztási értékét magas vitamin- és jellegzetes illóolajtartalma adja. A petrezselyemolaj minden növényi részben megtalálható, de a gyökerekben inkább az apiol, míg a levelekben a myristicin fordul elő. A frisspiac a fehéres színű, sima felületű gyökeret igényli.

 

petrezselyem

 

A gyökérpetrezselyemnél a gyökér hossza szerint három típust különböztetünk meg:


1. A rövid gyökerű fajták rövid (120-150 nap) tenyészidejűek. Jellemző rájuk a 5-7 cm vállátmérőjű, lefelé hirtelen hegyesedő 12-15 cm hosszú répatest. Hajtatásra és korai szabadföldi termesztésre megfelelőek, de tárolásra nem valók. A hosszabb gyökerű típusoknál kevesebbet teremnek.

2. A félhosszú típusok a legelterjedtebbek. Tenyészidejük középhosszú (180-200 nap). E típusra a 4-6 cm-es vállátmérőjű, fokozatosan elkeskenyedő, hosszú (20-22 cm) gyökér a jellemző. Friss piacra, ipari feldolgozásra és hosszú tárolásra alkalmasak.

3. A hosszú gyökerű fajták tenyészideje a leghosszabb (200-220 nap). Jellemzőjük a keskeny váll (3-4 cm) és a lefelé fokozatosan vékonyodó (30-40 cm) répatest. Főként ipari feldolgozásra és hosszú tárolásra valók. Hosszú gyökerük miatt nehezebb a betakarításuk.

 

A levélpetrezselyemnél is elkülöníthetünk két típust: fodros és sima levelűt.


Térségünkben a levéltermésért is inkább a gyökérpetrezselyem fajtáit használják, holott a levélpetrezselyem megújuló képessége jobb, így többször szedhetők.

 

Milyen zellerváltozatok vannak?


A zellernél is több változat létezik. Míg nálunk jóformán csak a gumós zeller ismert, addig külföldön a levél (metélő)- és szár (halványító) zellert is szívesen fogyasztják. A fő különbség, hogy sem a levél-, sem a szárzeller nem képez gumót. A gumós zeller fajták közül a felhasználó számára a gumó mérete, felületének simasága, a gyökérzet erőssége és elhelyezkedése, valamint a hús színe fontos.

 

Zeller

 


A levélzeller sok levelet fejleszt, levélnyele vékony. A fiatal leveleket frissen, csokorba kötve értékesítik. A szárzellert húsos, hosszú levélnyeléért fogyasztják. Két formáját lehet megkülönböztetni.

1. Az önhalványuló forma fajtáinak levélnyele sárga,

2. A nem önhalványuló formáé pedig zöld. Ez utóbbit vagy mesterségesen halványítják vagy zölden fogyasztják. A zöld szárak kevésbé rostosak és erősebb ízűek, mint a sárga levélnyelűek.

 

Milyen a jó vetőmag?


Jó és bő termés csak kifogástalan vetőmaggal érhető el. Ezért mindig szavatolt minőségű, ellenőrzött, friss vetőmagot vásároljunk, lehetőleg szaküzletben. Ne kísérletezzünk a kertben termelt magokkal sem, mert csalódás érhet bennünket. Otthon csak olyan magokat érdemes termelni vagy szedni, melyek különlegesek, ritkaságok, nehezen szerezhetők be. Különösen a hibridek továbbszaporítása céltalan, mert meg sem közelítik az eredeti növény tulajdonságait. A kétes értékű, ismeretlen eredetű magvakat vetés előtt mindig csíráztassuk, mert csak a csíráztatási próba deríthet fényt arra, hogy a kérdéses magokat érdemes-e elvetni. A vásárolt magvakat felhasználásig eredeti tasakjukban, bontatlanul, a saját termésű magokat légmentesen záró edényben, hűvös, száraz helyen tároljuk. A hideg mínusz 5 fokig nem árt a magvaknak. 18-20 fok fölött viszont csökken a csírázóképességük.

 

Forrás: Magyar Szó Online


Szólj Te is hozzá!