No SSO cookie

Nemzeti érdekünk a magyar gyümölcsfajták védelme

Utolsó változtatás: 2016-07-29 | Első közzététel: 2016-07-27
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Nemzeti érdekünk a magyar gyümölcsfajták védelme
Az Érdi Elvira Major olyan a magyar mezőgazdaságnak, mint a bibliai Noé bárkája, ahol a legtöbb hazai csonthéjas fajtájából féltve őriznek néhányat. Bár az érdi törzsültetvényt nem fenyegeti özönvíz, de az állományban bekövetkezett legkisebb baleset is katasztrofális következményekhez vezethet.

Nemzeti érdek a magyar fajták védelme

Július végén a faiskolákban elkezdődik a szemzés, vagyis a fák legegyszerűbb szaporítási módszere, amikor a rügyeket beültetik az alanycsemeték héja alá. Ehhez olyan hibátlan és vírusmentes rügyekre van szükség, mint amilyeneket az Érdi Elvira Major központi törzsültetvénye szolgáltat évtizedek óta. Az itteni ültetvény ugyanis olyan a magyar mezőgazdaságnak, mint a bibliai Noé bárkája, ahol a legtöbb hazai csonthéjas fajtájából féltve őriznek néhányat, hogy a hazai gyümölcsösökbe az ország klímájához szokott, fajok vírusmentes fajtái kerülhessenek. Bár az érdi törzsültetvényt nem fenyegeti özönvíz, de az állományban bekövetkezett legkisebb baleset is katasztrofális következményekhez vezethet, ezért a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. egy második „bárka” kialakítását kezdeményezi.

 

kajszi_elvira

Kajszi törzsfa és a 2 éves kajszi oltvány

 

290 fajta nemzeti kincs az Elvira Majorban

Hazánk egyetlen „trezorültetvényén”, az Érd Elvira Majorban pontosan ezért mintegy 290 nemzeti kincset jelentő csonthéjas fát őriznek, ezeket még a méhek sem közelíthetik meg, sőt még a virágaikat is leszedik, hogy azokat megóvják a betegségektől. Az itteni fák sérülése esetén ugyanis beláthatatlan lenne a kár és a gazdák sem juthatnának garantáltan egészséges, magyar facsemetékhez.

elviramajor1

Egy beteg fa ugyanis 20-40%-kal kevesebbet terem, és a gyümölcs minősége és mérete is elmarad a genetikailag lehetségestől. A vírusokkal megtámadott egyedek ráadásul fogékonyakká válnak további betegségekre, így a fenntartási költségük is megnő. Ezért figyelnek a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) dolgozói kiemelten arra, hogy az általuk gondozott, országunkban egyedülálló központi törzsültetvény sértetlen maradjon. „A külföldről behozott, és a termelő ültetvényekbe közvetlenül kiültetett szaporítóanyagoknál sajnos előfordulhat, hogy behurcolnak egyes betegségeket, amelyek aztán könnyen megfertőzik az egész állományt, ilyenkor a betegségek továbbterjedését nehéz megállítani. A szigorúan ellenőrzött, vírusmentesített alapanyaggal hazánk jó hírnevét igyekszünk öregbíteni, hiszen a magyar gyümölcsöknek hagyományosan nagyon jó a híre a régi FÁK országokban is, ahová reményeink szerint nemsokára kertészeti szaporítóanyagot fogunk szállítani” – mondta el Kasztovszky Zoltán, az MKSZN ügyvezető igazgatója.

Fontosnak tartom felhívni a gazdák figyelmét arra, hogy tisztázatlan származási helyről beszerezni, vagy házilagosan szaporítani nem kifizetődő, mert ezzel nem csak maguknak, hanem másoknak is komoly károkat okozhatnak” – tette hozzá.

A szervezetnél folyamatban vannak olyan kísérletek is, amelyeknek célja, hogy megbízhatóan jó minőségű oltványokat állítsanak elő akár egy éven belül. A jelenleg két évig tartó eljárás végterméke egyébként már nemcsak Magyarországon, de Ázsiában is keresett, ahol egyre nagyobb az érdeklődés, hogy a magyar fajtákkal indítsák el a termelést.

MKSZN


Szólj Te is hozzá!