No SSO cookie

Idén a monília áll nyerésre

Utolsó változtatás: 2016-05-05 | Első közzététel: 2013-04-11
(5/ 1)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Idén a monília áll nyerésre
A hűvös, havas, csapadékos áprilisban a gyümölcsösben kárt tevő gombák remekül érzik magukat. A legfontosabbak: a monília, tafrina és a varasodás.

Talán csak a párjukat kereső békák érzik olyan jól magukat a hűvös, havas, csapadékos áprilisban, mint a gyümölcsösben kárt tevő gombák. Közöttük is a legfontosabbak: a monília, tafrina és a varasodás. Ők a felelősek az elrothadó termésért, kunkorodó levelekért, a kopaszodó és elhaló ágakért, sőt fapusztulásért.

 

monilia_korte



Tulajdonképpen csodás trükkjeiknek köszönhetően sikeres életet élnek, mert sok egyedük célba érve elrothasztja a gyümölcsöt és feléli a gazdanövényt. A modern vegyszerekkel sikerülhet a károkozást csökkenteni, és ami ennél is fontosabb, a hasznos növények, ha jól tartják őket, képesek a kártételt túlélni, kinőni. Főleg gombaölő szerekkel lehet távol tartani őket, de mostanában egyre többet kísérleteznek növényi olajokkal, teákkal és más biológiailag aktív anyagokkal. Bizonyára rövidesen versenytársai lehetnek a szintetikusan előállított vegyszereknek.

A gondos kertészeknek a legnagyobb tavaszi kihívás e kártevők távol tartása. A munkálkodásban szűk keresztmetszetet a tudás jelenti és a persze az anyagiak, mert nem olcsók a korszerű vegyszerek sem. A 2013-as tavaszon a gombák állnak nyerésre, mert egyedfejlődésük során azok maradtak fenn, akik a hűvös, ködös, nedves időben képesek szaporodni, terjeszkedni. Ráadásul ilyenkor, amikor hetek óta alig van permetezésre alkalmas idő.

Ilyenkor a moniliniás vagy moníliás betegséget emlegetik legtöbben. Nem tévedés a két elnevezés, nagyjából ugyanazt takarja. A gazdaboltban ki lehet próbálni, az eladó tudja-e, mi a kettő között a különbség; a vegyszerpult előtt álló másként beszél, ha az érdeklődő tisztában van a fogalmakkal, pontosabban a nevek mögötti különbséggel, hasonlósággal. Akit érdekel, olvashatja, hogy az efféle tömlős (aszkuszos) gombáknak ivaros és ivartalan alakjuk van. (A két, időben és térben elkülönülő alaknak más a funkciója. A tudományos elnevezés általában az ivaros alak alapján történik.) A Monilinia nemzetség a gomba ivaros alakját, a Monilia pedig az ivartalan alakját takarja, de mindkét társaság ugyanaz a kórokozó.

 


Védjük meg a moníliától a gyümölcsfákat

 

A Monilinia nemzetség Disjunctoriae csoportába a birset megbetegítő M. linhartiana, a galagonyán károsító M. johnsonii, a naspolyán tüneteket okozó M. mespili tartozik, míg a Junctoriae csoport tagjait a gyümölcstermő növények barnarothadását okozó gombáknak is mondják. Ide tartozik a főleg csonthéjasokat fertőző M. fructicola és a M. laxa. A M. fructicola kórokozó elsősorban a csonthéjasokon okoz barna rothadást. Főbb gazdanövényeinek a meggy, cseresznye, kajszi, őszibarack, szilva, mandula számítanak, de az almatermésűeket (alma, birs, körte) is megbetegíti, sőt a szőlő is a gazdanövényei közé tartozik. A növényvédősök a gombát különböző díszkörtéken és -szilvákon is megtalálták, de kiderült az is, hogy a babérmeggy hajtásvégeinek lankadásáért, száradásáért és a babarózsa virágpusztulásáért is ez a kórokozó felelős.

 

monilia3


A M. laxa főleg a csonthéjasokat károsítja, néha az almatermésűeken is megtalálható. A gazdanövények körébe tartozik a meggy, a cseresznye, a kajszi, az őszibarack, a szilva, a mandula, és néha megtalálható az almán, körtén, birsen, naspolyán is. De megbetegíti a díszkörte, -cseresznye, vérszilva fajokat is. Szép virágaik idő előtti pusztulásáért is ez a kórokozó felelős.

A M. fructigena is igazi sok gazdanövényű faj, hiszen a nemcsak az almaféléket rothasztja, de csonthéjas terméseken is csúf munkát képes végezni. Ez utóbbi, ha járványszerűen támad, akkor csapadékos évjáratokban a termés felét, kétharmadát is képes elpusztítani. Díszkörtén, madárbirs és rózsa (ál)termésén is megfigyelték már.

A fekete almát szerencsére kevesen ismerik, de ez is moniliniák működésének köszönhető. A tárolás közben a furán rothadó gyümölcs nem barna, hanem fekete lesz. Húsa rugalmas, héja fényes, bőrszerű. Azok a nem csak ép gyümölcsöt tartalmazó ládák almái fertőződhetnek, amelyek nem azonnal kerültek a tárolóba.

A Moniliana Saga tavasszal fertőzéssel indul, a megtelepedést követően a kórokozó micéliuma továbbterjed a sziromlevelekre és a porzókra, majd 48 órán belül átjut a csészelevelekre is. A sziromlevélen, porzón, bibén apró barna foltok jelennek meg. Később az egész virág megbarnul, majd megpuhul, a későbbi melegben elszárad. A kórokozó micéliuma nem áll meg, a kocsányon át a hajtásba és a fás részekbe hatol, a levelek és a hajtások hervadnak, elhalnak. A fertőzött részeken gyakori a szaporítóanyag képzés és a mézgaképződés is.

A csonthéjasok fás részeinek rákos sebeiért a M. laxa és M. fructicola a felelős. A kórokozók képesek itt áttelelni, és már kora tavasszal, párás, nedves időben a sebek, ahogy a fákra aszalódott gyümölcsök is fertőzési forrást jelentenek.

A barna rothadást okozó gombák elleni harcban résen kell lenni, nagyon fontos a rügypattanáshoz számítva legutolsó pillanatban elvégzett rezes lemosó permetezés. A finom rezekkel még a csonthéjasok és a fogékony dísznövények fehérbimbós állapotában is meg lehet kísérelni egy-egy gombapusztítást. Ezzel együtt a virágzásban legalább háromszor kellene permetezni.

Ha elkezdődik a virágzás, akkor jöhetnek az igazi moniliana-szerek. Az időjárás kegyétől függően kell a kontakt és a felszívódó szereket váltogatni.

Szerző:
Czauner Péter


Szólj Te is hozzá!