No SSO cookie

Rovarcsapdázás szexferomonnal

Utolsó változtatás: 2010-08-26 | Első közzététel: 2006-04-07
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Rovarcsapdázás szexferomonnal
A rovarcsapdázás izgalmas, mint a vadászat: a harcászatban a felderítésre és a kémelhárításra hasonlít leginkább. Erről kérdeztük a téma kutatóját.

A rovarcsapdázás izgalmas, mint a vadászat: a harcászatban a felderítésre és a kémelhárításra hasonlít leginkább. Erről kérdeztük a téma kutatóját.

Édenkert Magazin: Hogyan kapcsolódik a rovarcsapda az MTA kutatóintézetéhez?

Rovarcsapdázás szexferomonnal
Dr. Tóth Miklós: Kutatóintézetünkben a hetvenes évek közepétől folytattuk alapkutatásainkat, melyek a kártevő rovarfajok kémiai kommunikációjával voltak kapcsolatosak. A feromonok az egyik legfontosabb csoportja a kémiai kommunikációban szerepet játszó anyagoknak. Alapkutatási eredményeink felhasználásával fejlesztettük ki a CSALOMON feromoncsapda családot, melynek keretein belül a kilencvenes évek elejétől feromonos csapdák váltak elérhetővé a mezőgazdasági termelők számára.

ÉM: Tehát a kutatási eredményekből született az üzleti megoldás. De miért van szükség a rovarcsapdákra? Mire használható az elfogott rovar?

TM: A feromonos csapdákat elsősorban a kártétel előrejelzésére lehet használni. A kártevő lepkék (molyok) sohasem rágják meg növényeinket, ők maguk nem károsítanak. "Csak" párosodnak, majd lerakják petéiket. A kárt a petékből kikelő hernyók okozzák. Amikor észrevesszük őket, gyakran már késő. Hogy idejében megelőzhessük a bajt, a lepkék megjelenését kell észlelnünk. Mégpedig csak azokét a kártevőkét, amelyek hernyói veszélyeztetik termésünket - ezek pedig többnyire rejtetten élnek, éjszaka repülnek, nem könnyű őket észrevenni. Hogy ne maradjanak észrevétlenek, ebben segít a feromonos rovarcsapda. A feromoncsapda tehát már a lepkét jelzi, hogy a hernyó kártételét megelőzhesse!

A feromoncsapda a nagy mezőgazdasági üzemek előrejelző, ill. növényvédelmi szakemberei számára éppúgy fontos, mint a házikertek, hobbi vagy üdülőkertek tulajdonosainak. Kivételes esetekben van lehetőség arra is, hogy a csapdák által a kártevő egyedszámát oly mértékben gyérítsük, hogy ez a kártétel szintjében is csökkenést eredményezzen. Erre a célra elsősorban kártevő bogarak fogására fejlesztett csapdáink használhatóak, ill. egyes raktári molylepkék feromoncsapdái, zárt környezetben (malom, raktár, kamra) alkalmazva.

ÉM: Egy keveset mindenki tud a feromonokról, de szívesen hallanánk egy szakértő magyarázatát is: milyen elveken működnek a csapdák?

Rovarcsapdázás szexferomonnal
TM: A csapda leglényegesebb része a csalogatóanyagot kibocsátó kapszula, amely a nőstény lepke ivari csalogatóanyagát (szexferomonját) párologtatja ki. A szél útján terjedő feromon-molekulákat pedig a faj közelben lévő hím példányai csápjukkal érzékelik, majd az ősi ösztöntől vezérelve elindulnak a feltételezett nőstény lepke felkutatására. A csapda tehát a nőstény lepkét utánozva téveszti meg és vonzza magához az udvarolni vágyó hímeket, hogy ragacsos felületén foglyul ejtse azokat.

ÉM: Tényleg trükkös a megoldás. Az elmélet és az első csapdák megjelenése óta milyen újításokat kellett bevezetni a csapda-technikák terén?

TM: A feromoncsapdák alapvetően fajspecifikusak, mivel a hím lepkéket csak saját nőstény fajtársaik ivari csalogatóanyaga vonzza. Egy csapda tehát mindig csak egy, a gyártó által megjelölt lepkefaj észlelésére használható fel. Ez a kutatás-fejlesztés oldalán azt jelenti, hogy minden egyes kártevő rovar esetében a feromon összetételét fel kell fedezni, ami nem könnyű feladat, mivel általában egy nőstény lepke néhány nanogrammnyit (gramm ezredrésze a milligramm, annak ezredrésze a mikrogramm, annak ezredrésze a nanogramm) termel a feromonból. Az ilyen alapkutatásban a legfejlettebb biológiai és kémiai eszközök bevetésére van szükség.
Számos esetben világelsőként kutatócsoportunknak sikerült a megfelelő vegyületeket azonosítani (a terméklistán szereplő rovarfajok mintegy felének esetében).

Rovarcsapdázás szexferomonnal

Ami a csapdát magát illeti, világszerte a ragacsos csapdák terjedtek el leginkább. Ezek egyszerűek, de kezelésük nem "tiszta", mivel a használó ujjai gyakran ragacsosak lesznek, ami kényelmetlenséget okoz. A ragacsos felület - főleg nagyobb termetű lepkék esetében - aránylag hamar betelik a fogott rovarokkal. Fejlesztő munkánk eredményeképpen ma már számos kártevő fogására vannak kifejlesztve nem ragacsos, nagy fogókapacitású csapdatípusok is (pl. varsás, kalap stb.).

ÉM: És melyek azok a csapdák, amelyeket házikertbe is ajánlanak?

TM: Az összes, házikertben termesztett növény kártevőjének fogására kifejlesztett csapda használható házikertben is.

ÉM: Van olyan rovar, amelyet csapdázni kéne, de eddig még nem sikerült?

TM: Jelenleg a fontos hazai kártevő rovarok mintegy 15-20%-ára van kapható csapdakészítmény. Ez az arány a kártevő molylepkék esetében jóval magasabb (mivel az alapkutatások ezen a csoporton indultak), itt a fajok 60-70%-ára van már készítményünk.

ÉM: Mi a csapdázás jövője, milyen perspektívák előtt állnak a kutatók?

Rovarcsapdázás szexferomonnal
TM: Nagy kihívás a bogarak, poloskafélék, darazsak, legyek feromon csapdáinak kutatása/fejlesztése; a bogarak csoportjában jelentős sikereket könyvelhettünk már el. Így pl. az amerikai kukoricabogár (Diabrotica v. virgifera) európai terjedését (ezt a fajt ugyanis a kilencvenes években hurcolták be Amerikából) egész Európában a CSALOMON PAL kódjelű palást csapdánkkal követik.

Egyik idei újdonságunk a káposztabolhák (Phyllotreta spp.) fogására szolgáló un. "kalap" (CSALOMON KLP+) csapda.

A répabarkó (Bothynoderes punctiventris) fogására szolgáló készítményre nemrégiben szabadalmat kaptunk; a kifejlesztett csapdatípus (CSALOMON TAL) ebben az esetben gyérítésre is alkalmas.

Ugyanígy gyérítésre sikerrel használható a korábban kifejlesztett bundásbogár (Epicometis hirta) csapdánkat is (CSALOMON VARb3k módosított varsás csapda).

MTA Növényvédelmi Kutatóintézete


Szólj Te is hozzá!