No SSO cookie

Japán manilakender és a sziklapálma a kertünkben

Utolsó változtatás: 2010-03-05 | Első közzététel: 2009-09-30
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Japán manilakender és a sziklapálma a kertünkben
A mediterrán növények számára a legelőnyösebb a dél, délnyugati fekvés, viszonylag szélvédett, akár lejtős terület a kertben. Erre még rásegíthet az épületek közelsége (a városi klíma is előnynek számíthat). Külterületeken pedig leginkább a hazai szőlőföldek felelnek meg a mediterrán klímának. Milyen az Ön kertjének a mikroklímája? Milyen fekvése van? Lejtős? Sík? Erdővel védett? Városi? Szántófölddel határos? s Ezek befolyásolják, hogy Ön tarthat-e, és ha igen, kertjének melyik szegletében tarthat mediterrán növényeket?

A legtöbb mediterrán növény hazánkban fagyérzékeny, főleg a téli csapadék viseli meg őket.

 

Léteznek fagytűrő és télálló növények, amelyek közötti különbséget jó tudni, mielőtt drága, nálunk ismeretlen mediterrán növényeket vásárolunk. A télállók elviselik akár a -20 fokot is, csapadékkal együtt. A fagytűrő növény viszont a téli csapadékkal már nem tud megbirkózni. Ezért ezt már a tervezésnél figyelembe kell venni, mert egyszerűbb, ha az azonos igényű, és téli takarásban is egyező növények egymás mellé, vagy egy közös környezetbe kerülnek, akkor könnyebben léphetünk fel a problémás tél ellen. Ha csak az Ön kertjére gondolunk, számtalan éghajlati tényező befolyásolja növényei életét, és jobb, ha feltérképezi, mielőtt drága mediterrán növényeket vásárol. Először is, mint az ország éghajlata, a nedves kontinentális klíma jellemzi, hosszú nyarakkal és hideg, csapadékos, de nem túl hosszú téllel. A Kárpát-medence az Ön kertjében védettséget, kissé mediterrán hatásokat eredményez.

 

Ajánlott fajok:

Japán manilakender (musa basjoo), azaz évelő banán.

Ültessük tavasszal, amikor a téli nedvesség már kissé felszáradt és a talaj felmelegedett. Gyors növekedésű és 4-5 méter magasra is megnő. 3 méteres magasság után virágozhat és termést is hozhat. Ha szeretnénk, hogy a növényünk ne a nulláról kezdje minden tavasszal, akkor az első fagy után hagyjunk meg a törzsből egy kb. 60 cm hosszú darabot, készítsünk köré egy kb. 1 méteres sugarú drótketrecet, tömjük szorosan tele száraz lombbal, szalmával és végül az egészet borítsuk be fóliával. Ez ne legyen hermetikusan zárt, nehogy a gombák végezzenek a növénnyel. Ekkor a banán tavasszal a megőrződött törzsből kezd újból hajtani, így nagyobb termetű lesz. Az olajfa sokféle méretben kapható, de ajánlott idősebbet, nagyobbat venni, mert ellenállóbb, és kevésbé fagyérzékeny. Télen fokozottan védjük a lombját és törzsét. A kenderpálmák a világ legfagytűrőbb pálmái közé tartoznak. Téli védelmet igényelnek, főleg az első években. Napos, meleg, tápanyagban gazdag talajban remekül érzik magukat.

 

japán manilakender


Az örökzöld liliomfa (Magnolia grandifolia) sötétzöld bőrszerű leveleit egész évben megtartja.

A magnóliákra jellemző nagy piros-rózsaszín virágokat hoz. Viszonylag drága a nagyméretű növény, de ezek kevésbé fagyérzékenyek. Meleg, napos (déli) helyet igényel, és rendszeres, bőséges öntözést. A törpe pálma magassága 1,5-3 méter. Rendkívül hidegtűrő, de igényli a meleg nyarakat. Lassú növekedésű, szereti a rendszeres öntözést és a teljes napot. Hidegtűrése maximum -18-22 °C. Szépen fejlődik tápdús homokkal kevert földben. Attól kell csak megóvni a legtöbb pálmát, hogy a téli csapadék ne folyhasson be a központi, ún. szívrügyhöz, mert akkor kifagyhat, illetve enyhébb időjárás esetén a gombák végezhetnek vele. Ez könnyen megoldható úgy, hogy egyszerűen a leveleket szorosan összekötözzük. Hideg teleken ennek tetejébe húzhatunk egy nagyobb műanyagcserepet is. Idősebb példányoknál már olyan szorosan állnak ezek a levelek, hogy a csapadék ott már nem tud behatolni, tehát ezt a védelmet is el lehet hagyni.

 

örökzöld liliomfa


A sziklapálma (Brahea armata) ÉNy-Mexikó sivatagjaiban őshonos, kékes levelű pálma.

Nálunk alacsony marad, ezét sziklakertbe beültetve nagyon impozáns látványt nyújt. -12/ -15 C -ig télálló.

 

sziklapálma

 

Tanácsok a gondozáshoz:

  • 1. Ha ősszel vásárol pálmát, akkor első télen még ne ültessük ki. Csak tavasszal, a fagyok után lehet kiültetni, ekkor trágyázzuk, locsoljuk le B-vitaminos oldattal és kezeljük le gombátlanítóval a fát.
  • 2. A fát olyan mélyre ültessük, mint a dézsában volt. Se mélyebbre, se sekélyebbre. Ez nagyon fontos a megeredéséhez.
  • 3. A hervadó leveleket csak akkor szabad levágni, ha már teljesen elszáradtak, mert a növény roppant takarékos, és minden használható tápanyagot visszavon az elöregedett levelekből. Sőt, a törzset is hőszigeteli.
  • 4. Télen a levelek között nem maradhat jég, mert az veszélyeztetheti a pálma szívét (a korona közepe, ahol az új hajtás nő). Ha az elpusztul, vagy súlyosan károsodik, a pálma meghal.
  • 5. Erős teleken célszerű kortól függetlenül védeni minden mediterrán növényt. A legegyszerűbb módja, ha a lombkoronát összefogjuk, átkötjük és régi, használt takaróval bevonjuk a növényt éjszakára, illetve hideg, szeles napokon.
  • 6. Fontos óvni a hideg széltől is a pálmákat, ezt megtehetjük, ha közelébe szélfogó, magas örökzöldeket ültetünk.