No SSO cookie

Nem minden pálma...

Utolsó változtatás: 2013-06-07 | Első közzététel: 2012-02-29
(5/ 1)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Nem minden pálma...
Amikor a gazdagság szimbólumaként megjelentek Magyarországon az uradalmi kertekhez és kastélyokhoz tartozó növényházak, vele együtt jó néhány addig teljesen ismeretlen egzotikus növény is megkezdte hazai hódító útját.

A nyugat-európai mintára épített narancsházakban vagy pálmaházakban sikerült biztosítani a távoli országokból származó növényeknek az életben maradáshoz szükséges környezeti feltételeket, megszűnt a téli fagyveszély, szabályozható lett a páratartalom, így lehetővé vált a szubtrópusi és trópusi növények nevelése. Természetesen – a nevükkel ellentétben – nem csak citrus- és pálmafélék kaptak helyet ezekben az épületekben, hanem számtalan más egzóta is.

A kereskedelmi hajók sokszor különféle növénykülönlegességgel és magokkal érkeztek vissza a világ minden tájáról. Az így Európába került növények néhányszáz év alatt meghódították az legújabb kor emberének lakóterét is, az egykori ritkaságok hétköznapi szobanövények lettek. Talán az információforrás hiánya vagy talán egyszerűen az érdektelenség miatt ezek a növények „valamilyen pálma” néven híresültek el. A következőkben felsorolt fajoknak egy közös tulajdonságuk van, hogy valójában semmi közük a pálmafélékhez, csupán nevükben – és néha megjelenésükben – hasonlítanak a pálmafélék (Arecaceae) családjának növényeire.

 

monstera-deliciosa
Könnyezőpálma (Monstera deliciosa)

 

Ezek közül a legismertebb a könnyezőpálma (Monstera deliciosa), amely eredetileg Mexikó és Kolumbia esőerdeinek őshonos növénye. Szinte a legmostohább körülményeket is elviseli, ezért a fényszegény lakásokban és irodákban éppúgy megtalálható, mint a rendelőkben és az iskolai folyosókon, ahol jellemzően nincs gazdája a folyton fény felé forduló, lyukas levelű kúszónövénynek. Eredeti élőhelyén a jól beérett termését elfogyasztják, de némi veszélyt is hordozhat magában az ananász ízére emlékeztető csemege, mert a gyümölcs éretlen állapotában maró hatású.

pachypodium-lamerei
Madagaszkári pálma (Pachypodium lamerei)

A madagaszkári pálmát (Pachypodium lamerei) a kaktuszok és pozsgások szerelmeseinek nem kell bemutatni. A Madagaszkár déli és nyugati részéről származó törzsszukkulens növénynek legfeljebb a sziluettje emlékeztet a pálmákra.  A vizet és tápanyagot raktározó törzs csúcsán vízszintesen elálló fényes, bőrszerű, sötétzöld levelek levélüstököt képeznek. Ennek köszönhető az igen megtévesztő közönséges neve is, amely helyett találóbb a palackmeténg elnevezés. Világos és állandóan meleg helyet igényel, a szobai körülményeket jól viseli. Vesztét leginkább a túlöntözés okozza, ezért ügyelni kell arra, hogy a gyökérzónából a felesleges víz könnyen eltávozzon.

A csavarpálma esetében nem csupán a magyar névben van némi keveredés. A felkészültebb dísznövénykedvelők Pandanus veitchii néven illetik, de sajnos ez is csak egy szinonima, a helyes tudományos megnevezése Pandanus tectorius. A Kelet-Ausztráliában és Délkelet-Ázsia számtalan szigetén őshonos csavarpálma nagyon hálás szobanövény. Tökéletes választás lehet a nagyobb terek díszítésére, ahol biztonságban el lehet menni mellette. Laza levélüstöke ugyanis sűrűn, apró tövisekkel szegélyezett levelekből áll. Közkedveltsége mégis tökéletesen indokolt: nem az a kérdés, hogy milyen körülményeket tud elviselni, hanem, hogy milyet nem. Csak a napégés és a fagy okoz komoly károkat a növényben.

 

cycas-revoluta
Japán cikász (Cycas revoluta)

 

A Japán déli részéről származó japán cikász (Cycas revoluta) is gyakran kapja meg – szintén indokolatlanul – a pálma nevet. Megjelenésében az eddig felsoroltak közül ez áll a legközelebb a pálmákhoz, de ettől függetlenül nem sok közük van egymáshoz. A látványos levélzet, az egzotikus megjelenés és a tény, hogy a növekedésének üteme miatt nem kell gyorsan megválni tőle, igen népszerűvé tette. Ha a kellő fénymennyiség biztosított számára, és tavasztól őszig van lehetőség a szabadban tartására, nevelése nem okoz sok problémát. Élő kövületnek tekinthető, szinte változatlan megjelenéssel maradt fenn évmilliókon át. A cikászok már a dinoszauruszok előtt megjelentek, és ha az élőhelyük nem szűnik meg teljesen, minden bizonnyal túlélik az emberiséget is.

zamioculcas-zamiifolia
Zámia- vagy ZZ pálma (Zamioculcas zamiifolia)

Ha már említésre kerültek a cikászok, jöjjön végezetül egy kiváló túlélő, a Kelet-Afrikából származó ZZ pálma, vagy más néven zámia pálma (Zamioculcas zamiifolia). Az európai kereskedelemben a 90-es években megjelent növény különösen megkavarja a rendet a rendszertan és a közönséges elnevezések terén. A kontyvirágfélék (Araceae) családjába tartozó nemzetség egyetlen tagja persze nem áll rokoni kapcsolatban a pálmákkal, ráadásul a zámia név is megtévesztő, hiszen van egy, a cikászokkal szoros kapcsolatban álló Zamia nemzetség is. És hogy teljes legyen a zűrzavar, a valódi zámia a bunkóspálmafélék (Zamiaceae) családjába tartozik, amely persze nem pálma… Amúgy kiváló szobanövény, amely jól érzi magát a kevésbé világos helyiségekben is, és nem veszi zokon, ha pár hétre megfeledkezünk az öntözéséről.

Természetesen a felsoroltak mellett számtalan növényre akasztják rá a pálma nevet a banántól a jukkákon át bármelyik fikusz fajig. A pálmafélék családjába tartozó növényeknek a hasonló megjelenés mellett a legfőbb tulajdonsága a közös rendszertani kategória, függetlenül attól, hogy egy kastély pálmaházában találkozunk vele vagy egy rendelőintézet folyosóján.


Szólj Te is hozzá!