A díszcsalán benti termesztése

A január nagyon komor hónap, az olyanok számára akiket a hideg tél a házba kényszerít. Az ég szürke és sivár, a felhők pedig hóval tele roskadoznak. Igaz, ennek ellenére a téli tájkép ragyogóan fehér és szép, ez egy színek nélküli szépség. De amire nekünk januárban szükségünk van, az a szín. A díszcsalán hajtások pedig tele vannak színnel. Próbálja ki ezt a téli projektet, hogy megszínesítse napjait és feldobja hangulatát.

A díszcsalánt, mint házi növényt, bármikor elültethetjük, de ha később ki szeretnénk ültetni a kertbe, általában az utolsó fagy dátuma előtt 10 héttel el kell kezdenünk a termesztésüket.

Díszcsalán vagy virágcsalán (Coleus blumei)

Díszcsalán (régi nevén Coleus blumei) termesztése magról

A díszcsalán hajtások számos színárnyalatban pompáznak, már attól a pillanattól fogva, hogy kibújnak a földből. Ha fénycsővilágítás alatt növekszenek, ezek a színek még intenzívebbek lesznek. Ha januárban kezdjük el a benti termesztést, nagyon fontos a bőséges fény. A megfelelő növekedés miatt szükségük van erre a többlet fényre. Az északi területeken a januári napok se nem elég hosszúak, se nem elég fényesek, hogy álmából felébresszék a díszcsalánt. Végül is ez egy téli projekt, tehát a mesterséges fény elengedhetetlen. A növény termesztése viszont nem olyan nehéz, mint amilyennek elsőre tűnik.

Ha a magokat vermikulitba vagy apró szemű földkeverékbe ültetjük, tíz vagy tizenkét nap múlva ki kell hajtson. Használjunk egy lapos vagy alacsony szélű tálcát, amelyet majd le tudunk takarni, hogy magába tartsa a nedvességet. Olyan anyaggal fedjük be, amely átengedi a fényt. Ne fedjük le a tálcát túl szorosan, mert attól megdohosodhat vagy megpenészedhet. Meleg helyen tartsuk, de azért kerüljük a teljes napfényt. Amikor a hajtások készen állnak, ültessük őket külön cserépbe.

Díszcsalán (új nevén: Solenostemon Scutellarioides)

Díszcsalán termesztése hajtásról

Ha van kedvenc díszcsalán fajtánk, akkor vegyünk le ennek száráról egy puhafa hajtást, és ezt ültessük el. Először is egy egészséges szárat válasszunk ki. Keressünk egy helyet a levél csomópont alatti részén, és egy késsel vagy kertész ollóval vágjuk le a szárat. Én az ujjammal törtem le, ami lehet nem éppen a „megfelelő" kertészeti módszer, de van-e olyan kertész, aki még nem használta ezt a metódust? A szár mentén tépjük le a leveleket. A vágott végével helyezzük bele a terméketlen földkeverékbe. A szárak akár nedves homokban is kihajtanak. Kipróbálhatjuk egy váza szobahőmérsékletű vízben is meggyökereztetni. Ha vízben szeretnénk meggyökereztetni, helyezzük a szárakat egy váza vízbe, és addig cserélgessük rajtuk a vizet, amíg az első gyökér megjelenik. Ha olyan cserepes díszcsalánt szeretnénk, amelyet a kertbe kiültethetünk, ősszel vágjuk le a szárakat, és vízbe gyökereztessük. Amikor a gyökerek már kibukkantak, ültessük át őket cserépbe. Tavasszal már ki is ültethetjük a díszcsalánunkat a kertbe.

A cikk második része: Érdekességek a díszcsalánról >>