No SSO cookie

Izgalmas az augusztus a madárbarát kertben

Utolsó változtatás: 2016-08-19 | Első közzététel: 2016-08-18
(5/ 1)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Izgalmas az augusztus a madárbarát kertben
Gyorstalpaló iskola a nyár vége: a madárfiókák önállósodásának nehéz, felfedezésekkel és kudarcokkal teli folyamatába pillanthatunk be.

Különösen az olyan legmagasabban szervezett biológiai organizmusok esetében, mint amilyenek a madarak is, az öröklött genetikai program önmagában nem elegendő az egyed tartós túléléséhez. Éppen ezért a madárfiókáknak – a nem elhanyagolható fontosságú szerencsefaktor mellett – a fészekelhagyást követően szükségük van némi gyorstalpaló tanulási időszakra, amit az utónevelést végző szülőktől kapnak meg. Ez az utógondozási időszak a kis és közepes méretű fajok esetében (kb. veréb és galamb termetű fajok) egy-két hétig, a nagyobbaknál (például a sasoknál) akár egy hónapnál is hosszabb ideig tarthat.

Miután a fiókák elhagyják a fészket, a szülők feladata nemhogy csökken, inkább nő. A felnőtt madaraknak bonyolult problémákat kell ilyenkor megoldaniuk:

  • a kezdetben még nem vagy alig röpképes utódokat hívóhangokat hallatva, élelemmel csalogatva el kell rejteniük a környező növényzetben;
  • folyamatosan élelmet kell keresniük, hogy folytathassák a mindig éhes fiatalok etetését;
  • a kezdeti napok, hetek után a megerősödő, mind mozgékonyabbá és kíváncsibbá váló fiókákat magukkal kell csalogatniuk a táplálékkereső útjaikra, ragadozóknál a vadászatra, hogy megmutassák nekik a fajra jellemző viselkedési elemeket, megtanítsák nekik a különböző jelző- és riasztóhangokat,megismertessék a környék ivó- és fürdő-, táplálkozó-, pihenő- és éjszakázóhelyeit;
  • ezt úgy érik el, hogy az eleséget egyre kevésbé adják oda csak úgy a fiókáknak, azért nekik a szülőket követve repülniük, küzdeniük kell;

orvos_galamb_fiokak_szulovel_fuben_budapest_20160814_orban_zoltan_0003

Örvösgalamb-fiókák egyik szülőjüket követve figyelik és utánozzák, amint az növényeket csipegetve táplálékot keres
(Fotó: Orbán Zoltán).

  • az elválasztás felé haladva a szülők napközben egyre ritkábban, végül már egyáltalán nem etetik a csemetéket – azok kénytelenek a felnőtteket utánozva eleséget csipegetni vagy vadászgatni;
  • ekkor a fiókák már csak este vagy rossz idő esetén kapnak enni, végül a felnőttek beszüntetik a "mamahotel" intézményét, egyáltalán nem adnak enni a követelőző ifjaknak, akik az éhségtől hajtva elhagyják a családot és elkezdik teljesen önálló életüket.

A család szétválását követően a fiatal madarak túlélésének legfontosabb eszköze még mindig a kíváncsiság. A környezetükkel ismerkedő ifjak továbbra is mindent szemrevételeznek, gyakran együtt bandáznak testvéreikkel és más fajokkal, hogy – egymástól is tanulva – minél több tapasztalatra tegyenek szert.

 


A harkályok alapvetően nem költenek mesterséges odúkban (amikkel éppen az ő odúikat utánozzuk), ezért fakopáncsokat ritkán látni ezeknél az eszközöknél. Ez a fiatal balkáni fakopáncs (korát a piros sapka jelzi) azonban valószínűleg először lát deszkaodút, ezért kívül-belül alaposan szemrevételezi (Videó: Orbán Zoltán).


A madárbarátok ilyenkor sok érdekességet láthatnak, hiszen a fiatal madaraknak minden új, ezért ott is feltűnhetnek, olyan viselkedéseket is mutathatnak, melyek a felnőtteknél nem vagy csak elvétve figyelhetőek meg.

Az augusztus azért különösen érdekes időszaka az évnek, mert nyár végre az énekesmadarak jelentős részének két fészekaljnyi fiókája is világra jött. Így ezekben a hetekben több korosztálynyi fiatal tanulási folyamatának lehetünk tanúi, ha egy kicsit odafigyelünk az ágak között és a gyepen, vagy éppen az itatón zajló eseményekre.

 

A fiatalok fészekelhagyást követő életszakaszának összetett tanulási folyamatai egyben azt is igazolják, hogy miért kell különös gondossággal eljárni a fiókamentés kapcsán, miért nem szabad feleslegesen beavatkoznunk a madarak életébe.


Szólj Te is hozzá!