No SSO cookie

Kertünk aranyos barátai a cinegék

Utolsó változtatás: 2013-11-04 | Első közzététel: 2011-12-09
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Kertünk aranyos barátai a cinegék
Télen az itt maradó, áttelelő és az időközben északabbról hozzánk érkező madárvendégekkel találkozunk. Kétségkívül a leggyakoribb téli madaraink a cinegék.

Sok fajuk él Európában, mi a 4 leggyakoribbal ismerkedünk meg.„Nyitnikék” „kiscipő”- ki hogy hallja a legismertebb madáréneket, amely bizony a széncinege (Parus major) sajátja.

 

szencinege-ercsi
Széncinege (Készítette: ercsi)

 

Ezt a hangot azonban ne keressük most, télvíz idején, mert a tavasz közeledtével fogják csak hallatni a területet foglaló és párt kereső hímek. Helyette számos hanggal kárpótolnak minket. A madarak között az egyik legnagyobb hangrepertoárja a széncinegének van. Legalább 20 különböző hangot használ az éppen aktuális hangulatának közlésére. A legélelmesebb madarak közé tartozik, hamar felfedezi az újdonságokat, a teli madáretetőt, és az etetőre járó cinkecsapatok vonzzák később a többi madárfajt is (rigók, pintyek). Riasztásukra minden madár figyel és reagál. Ha a vájt fülű madarász meghallja, hogy a cinege légiriadót fúj, hamarosan meg fogja pillantani a levegőből közeledő ragadozó madarat.

A széncinege könnyen felismerhető a fekete maszkos fején lévő nagy fehér pofafoltról, sárga mellényéről, melyen - mintha nem gombolta volna be teljesen - egy fekete csík fut végig a lágyékig. Ennek a csíknak a szélessége alapján meg lehet mondani, hogy hím vagy tojó madarat látunk-e. A hímnek széles, a tojónak keskeny csíkja van.

 

parus-major-szencinege
Széncinege (Parus major)

 

Mint mindenben, a költésben is nagyon élelmesek. Harkályok által hátrahagyott, vagy természetes odvakban fészkelnek, de a postaládától kezdve a függőleges vasoszlopon keresztül mindenhová betelepednek. Könnyen telepíthető mesterséges odúval is.

Akár 12 tojást is rakhat és sikeresen ki is röptethet, és ezt kétszer is megteheti egy költési időszakban! A szülőknek ehhez elképesztő mennyiségű hernyót kell összehordaniuk hajnaltól estig, hogy a 2 grammos tojásból 20 grammos fióka hagyhassa el alig több mint 2 hét múltán a fészket.

Ősszel aztán a fiatal madarakkal felhízott állomány kezdi meg a télre való felkészülést. Ilyenkor a madarak 80-90 %-a azévben kelt (fiatal) madár. Kell is ez a nagy szaporulat, mert a mortalitás nagyon nagy. Bár a legidősebb madarak 20 év körüli életkorúak, a cinegék (de sok más énekesmadár esetében is így van) 70 %-a nem éli meg az 1. születésnapját!

A cinegék rövid távú vonulók, kis távolságokat tesznek meg költési időszakon kívül, részben kóborolnak (határozatlan irányú elmozdulás) táplálékot keresve, részben északabbról, a zordabb tél elől érkeznek hozzánk vendégek pl. Lengyelországból, Oroszországból.

 

Lakmároznak a széncinegék

 

Tavasztól őszig nagy hernyópusztítók, ősszel azonban megváltozik a táplálkozásuk: áttérnek a vegetáriánus étrendre, ami komoly kihívás. Ilyenkor bármit megesznek, amihez csak hozzáférnek, még a vadászok által hátrahagyott állati belsőségeket is. Vezető hír volt egyszer, hogy kannibál széncinegék kapják el a denevéreket és lékelik meg koponyájukat. A prózai magyarázat: a késő őszi időben ledermedt denevérek könnyű zsákmányok, az emlősök zsírdús agyvelejéhez akartak hozzáférni, ezzel is energiához jutni.

Másik cinegénk a kék cinege (Parus caeruleus), igazi szépség.

Égszínkék sapkájával, szárnyával, sárga mellényével megkapó jelenség. Izgalmi állapotban fejtetőtollait felmereszti, ami még bájosabb megjelenést kölcsönöz neki. A hímek élénkebb színűek, a kék színek sötétebbek. Kisebb termetű, mint a széncinege, de ezt ellensúlyozandó jóval agresszívebb. Gyűrűzések alkalmával a szedő és gyűrűző ujjait alaposan megdolgozza, ha nem tartjuk távol fejét ujjainktól. Költési szokásában hasonló a széncinegéhez: odvakban költ, de a kisebb nyílásúakban is meg tud telepedni. Mesterséges odúknál célszerű a röpnyílás szűkítésével kizárni nagyobb rokonait, ha kedvében akarunk járni a kisebb testű cinegéknek. A kék cinegének elég a 28 mm-es röpnyílás, a széncinegének 32 mm kell.

 

kekcinege-parus-caeruleus
Kék cinege (Parus caeruleus)

 

A kék cinegék ősztől kóborolnak, és előszeretettel vetik be magukat kisebb-nagyobb tavaink nádasaiba, ahol nagyobb csapatokba verődhetnek és a nádbugákból kiszedett magvakkal táplálkoznak. Gyakran keverednek vegyes madárcsapatokba is, így együtt látható a kékcinege, őszapó, királyka, fakusz, amint nagy hangkavalkád közepette lepik el a környék bokrait, fáit.

 

Így énekel a kék cinege

 

Két éve Kassa közelében ősszel gyűrűzött madarat fogtunk vissza Komáromban a téli időszakban, egy másik alkalommal a Tardoson (Gerecse), etetőnél gyűrűzött kék cinegét Liptószentmiklós (Magas Tátra) közeléből jelentették vissza néhány hónap múltán.

Ha az etetőnkön egy barnás színezetű, kis termetű madár jelenik meg fekete sapkával és a csőre alatt kis fekete partedlivel, akkor a barátcinege (Parus palustris) tisztelt meg bennünket.

 

parus-palustris-baratcinege
Barátcinege (Parus palustris)

 

Keményen szóló hangjával rögtön elárulja jelenlétét. Hasonlít hozzá egy másik fekete sapkás madár, a barátposzáta, de utóbbinak nincs fekete partedli a csőre alatt.

A barátcinege a madáretetőből az előző két cinegével ellentétben nem egy, hanem egyszerre több napraforgómagot szed ki és azt kis torokzacskójába gyűjti, majd elrepül vele.

 

kek-barat-cinege
Kék- és barátcinege (Készítette: Márika)

 

Erős csőrét vésőként használja ahhoz, hogy hozzáférjen a mag belsejéhez: lábai közé szorítja a szemet és addig ütögeti, amíg fel nem szakítja a héját. Itt a nemek teljesen egyformák.

Még egy cinegénk van, amely megjelenhet az etetőnkön, főként, ha örökzöldekben bővelkedő helyen etetünk: a fenyvescinege (Parus ater).

 

parus-ater
Fenyvescinege (Parus ater)

 

Első ránézésre nagyon hasonlít a széncinegére, de jóval kisebb, torokfoltja sokkal nagyobb, szárnyán apró pettyek sorakoznak gyöngysorszerűen, nincs a mellén sárga szín, tarkóján pedig fehér foltot visel. Alapvetően a fenyvesekkel teli magasabb fekvésű régiók egyik karaktermadara, de az utóbbi évtizedekben nagy terjeszkedésbe kezdett és sok helyen megjelent a fenyvesektől távol eső lomberdőkben is, mint fészkelő faj.

 

Forrás: kapanyel.blog.hu
Írta:
Pénzes László
Cikkajánló: Megérkeztek téli pihenőhelyükre a vadludak


Szólj Te is hozzá!