No SSO cookie

Kerti tóba nem telepíthető halfajok

Utolsó változtatás: 2016-06-02 | Első közzététel: 2012-02-21
(5/ 2)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Kerti tóba nem telepíthető halfajok
Egy kerti tó kialakításakor nagyon fontos a megfelelő halfajok telepítése. A gondok megelőzéséhez nagyon fontos, hogy csak az erre alkalmas halfajokat telepítsünk a kerti tóba.

Kerti tóba nem alkalmas halfajok

 

Gyakori, hogy a tótulajdonosok válogatás nélkül vásárolják a halakat - anélkül, hogy tisztában lennének a szaporodásuk sebességével és a táplálkozási igényeikkel, vagy hogy ismernék, milyen hatással van a faj a kerti tó élővilágára.

A következőkben bemutatunk néhány olyan halfajtát, amelyet nem ajánlatos telepítenünk, vagyis ha szeretjük a tavunkat, akkor lemondunk ezeknek a beszerzéséről.

 

Halfaj

Tulajdonságai
Amur (Ctenopharyngodon idella) A tó teljes növényzetét megsemmisíti (a vízinövényekkel kezdi, és csak aztán jönnek az algák); 1 m-esre is megnőhet; félénk és gyors; feltúrja a tófenék iszapját
Kárász (Carassius carassius) Nagyon jól bírja az oxigénszegénységet (konkurencia híján nagy a fölszaporodás veszélye); hamar megszelídül, az iszapot viszont feltúrja; kisebb állatokat, szükség esetén növényeket is fogyaszt; nyugalmi állapotban képes áttelelni, vagy a kiszáradt tavak iszapjában átvészelni a kedvezőtlen időszakot
Naphal (Lepomis cyanellus, L auritus, L gibbosus) Rablóhalként táplálkozik, más tólakó élőlények szaporulatát fogyasztja (halivadékot, békapetét); sok oxigént igényel
Kecsege
(Acipenser ruthenus)
60-100 cm-esre nőhet; sokat mozog; vízi rovarokat és más apró állatokat eszik
Sebes pisztráng (Salmo trutta vagy S. trutta fario) Folyó vizek halfaja, a sebes folyású (oxigénben gazdag), hűvös (max. 18 °C) vizeket kedveli
Tok (Acipenser sturio) A szabad természetben akár 3,5 m-esre is megnőhet; muszáj vándorolnia (életszakaszonként vált a sós-és az édesvízi élőhely között); fenéklakó állatokkal és apró halakkal táplálkozik
Törpeharcsa
(Ictalurus nebulosus)
40 cm-es méretet ér el; nagyon falánk (még a jelentéktelenül kicsi élőlényeket is föleszi); rejtett életmódú (éjszaka aktív)

 

 

lepomis-cyanellus
Lepomis cyanellus

 

Kerti tóba telepíthető halfajok


Hogy ne menjen el teljesen a kerti tó tulajdonosok kedve a haltartástól, a következő táblázatban néhány olyan halfaj is megtalálható, amelyek a kerti tóban is tarthatók. Azt viszont mindenkinek önállóan kell eldöntenie, hogy szeretne-e halat a tavába, és ha igen, akkor mennyit és milyen fajtájút. A hibás halfajválasztással törvényszerűen együtt járó problémákat az előzőekben már ismertettük. Ha valakinek nincs horgász ismerőse, akkor csak a vásárolható fajok közül választhat.

Ezek a következők: aranyhal, koi-ponty, aranycompó. Az aranyhal és az aranycompó kis tóba is, a koi-ponty 40-50 m3-nél nagyobb tóba való.

 

Halfaj Mérete (cm) Tulajdonságai
Aranyhal (Carassius auratus auratus) (ez a leginkább tóba való halfaj) 20-25 Erősen feltúrja a tófenék iszapját; falánk; gyorsan szaporodik (a megtermékenyítés nélküli ikra is elegendő hozzá!)
Bodorka (Rutilus rutilus) 15-35 Békés, rajokban mozgó hal; vörös keret van a pupillája körül; a rendelkezésre álló tápanyagmennyiség függvényében választhatunk a lassan növő, karcsú fajtája vagy a gyors növésű, magasabb hátú változat között; növényekkel és apró állatokkal táplálkozik
Fátyolfarkú aranyhal (a Carassius auratus auratus nemesített változata) 10-20 Nagyon mutatós díszhal; a fátyolszerű uszonyai gátolják a mozgásban, ezért ne tartsuk együtt más halakkal
Fürge cselle (Phoxinus phoxinus) és mocsári cselle (Phoxinus percnurus), védett 8-12 Rajokban mozog, hamar hozzászokik az emberhez; alsóbbrendű, fenéklakó élőlényekkel és berepülő rovarokkal táplálkozik; a fürge cselle oxigénigénye nagyobb
Jászkeszeg (Leuciscus idus) 30-50 Télen oxigénpótlást igényel; hamar rászokik a száraz haltápra; szívesen felúszik a felszínre; élénk hal
Koi (kínai eredetű díszponty-változat) akár 120 Igényes hal; csak nagy, növényzetben szegény és komoly technikai felszereltségű tavakba való jó minőségű vizet kíván; nagyon mutatós
Kurta baing (Leucaspius delineatus), védett 9-10 Nem feltűnő, rajokban mozog; növényekkel, apró rákokkal (bolharákokkal) és berepülő rovarokkal táplálkozik
Lápi póc (Umbra krameri) és amerikai kutyahal (Umbra pygmaea), fokozottan védett 12-15 Nem érzékeny a nagy vizhőmérsékletre és a csekély oxigéntartalomra; apró gerinctelenekkel táplálkozik; nagyon ritka, védett hal - csak tenyészetből szabad megvásárolni!
Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), védett 6-10 Az ívási időszakban a hím gyönyörű szivárványszínben csillog; a szaporodása nagyon érdekes, de nehéz megfigyelni: a nőstény folyami vagy tavi kagyló héjába teszi az ikráját; növényi részekkel és apró állatokkal táplálkozik
Vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) 20-30 A part mentén találkozhatunk vele; kisebb és lágy hajtású növényeket eszik (vigyázat, vízi dísznövényeket is!)

 

A két táblázat itt tölthető le nyomtatható (pdf) formátumban >>

 

kerti-tavak

Forrás: Kerti tavak
A könyv itt megtekinthető és megvásárolható >>


Szólj Te is hozzá!