No SSO cookie

Madárbarátkerti praktikák: napraforgótányérok begyűjtése téli etetéshez

Utolsó változtatás: 2016-09-07 | Első közzététel: 2016-09-06
(5/ 1)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Madárbarátkerti praktikák: napraforgótányérok begyűjtése téli etetéshez
Az őszi napsütésben talán furcsának tűnhet a téli madáretetésre készülni, de a napraforgóérés és -aratás időszaka most van, ilyenkor tudunk néhány tányért eltenni az etetés színesítése érdekében.

Tárolási és szárítási nehézségek miatt a tányérokkal nem tudjuk megoldani a tél teljes napraforgómag igényét, ennek az eleségformának inkább a látványértéke nagy. Különösen akkor, ha nem csak a tányért vágjuk le, hanem a szárral együtt gyűjtjük be a napraforgót.


szencinege_eteto_napraforgotanyer_budapest_orban_zoltan_0001

Széncinege napraforgótányéron (fotó: Orbán Zoltán)


Van, ahol már learatták legfontosabb olajnövényünket, egy-egy parcellában, vadföldön azonban egészen késő őszig találhatunk lábon álló napraforgót. Ha nem akarunk kellemetlen helyzetbe kerülni, lehetőleg kérjünk engedélyt a terület tulajdonosától vagy a mezőőrtől néhány szál madárvédelmi célú begyűjtésére.


Kihelyezés, alkalmazás


A száras napraforgót bárhol le tudjuk szúrni (vagy egyéb módon rögzíteni) a kertben, akár önálló etetőhelyet kialakítva (például ablak előtt), akár a meglévő etetőhelyünket környezetgazdagítva így. Magukat a tányérokat (ha így gyűjtöttük be) erősebb zsinórra egymás mellé (vízszintes elhelyezéshez) vagy alá (függőleges kihelyezéshez) fűzve függő etetőt kapunk, melynek lefelé álló felületéből csak az akrobatikus cinegék és csuszkák tudnak csipegetni.




Szólj Te is hozzá!