No SSO cookie

Mítoszok a fagyöngyről - mi az igazság?

Utolsó változtatás: 2010-11-26 | Első közzététel: 2010-11-26
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Mítoszok a fagyöngyről - mi az igazság?
A fagyöngy kapcsán rengetek történet és mítosz kering a köztudatban. Cikkünkben a leggyakrabban feltett kérdésekre adunk választ!

A fagyöngy - gyakran ismételt kérdések

 

 

A fagyöngy csak tavasszal érik! Ez vajon igaz?


A fagyöngy általában októberben és novemberben érik be. Az érés folyamata alatt zöldről besárgul majd pedig átlátszóvá és gyöngyössé válik. Azok, amelyek árnyékos helyen nőttek, a tél folyamán kissé zöldes-sárgás színűek lehetnek, és csak a következő tavasszal fognak beérni. Azok pedig, amelyek nem fejlődtek ki megfelelően, és árnyékban voltak, nem fognak egyáltalán beérni, hanem le fognak hullani a növényről. Ha novemberben szedjük le a fagyöngyöt, a Karácsony előtti eladásra, sok még zöldes színben pompázhat, attól függően, hogy milyen jó volt a beérési szezon.

 

„Ha fehérek, érettek”


A zöld bogyók lehullanak, a sárgák pedig valószínűleg tavasszal fognak beérni, de lehet, hogy  sok kis méretű marad, miközben a nagy fehérek novemberre érnek be teljesen. Ezekben van a legjobb vetőmag. Nem jelent nagy bajt, ha a tárolás alatt a bogyók összeráncolódnak, csak ki ne száradjanak teljesen. Áprilisban a magokat szemezzük be egy másik fába, hogy egész évben teremhessen.

 

„Ejtsünk egy vágást a fa kérgén és nyomjuk bele a fagyöngy szemeket. Ez helyes tanács?”


Nem kell belevágnunk a kéregbe, habár ez segíthet a magvak megmaradásában. Ezt a módszert már sok helyen hallottam, és úgy gondolom, ez akár kontraproduktív is lehet (erről a módszerről ITT olvashat többet). Ugyanakkor nem túl jó dolog megsérteni például a legjobb almafánk kérgét, amitől érzékenyebb lesz a betegségekre és kártevőkre. A fagyöngy már sok millió éve a madarak által széthordott és a fákon tárolt magvakból nő ki. Ha több száz magvat akarunk termeszteni, teremtsük meg a legjobb körülményeket ahhoz, hogy túléljék az időjárás viszontagságait, és így több mint 80%-os sikert érhetünk el.

 

„Megpróbáltam a fagyöngy magvakat belenyomni egy fa kérgének hasadékába, de nem lett semmi eredménye! Ez számára a legjobb hely?”

fagyongy-kerdesek-mítoszok
Fagyöngy


Hát nem éppen. Nem kell a magvakat a kéreg hasadékba belenyomni. A legtöbb fán a kéreghasadás azt jelzi, hogy már túl öreg és vastag, túl sötét és már jó pár kártevőnek ad otthont. A fagyöngy a napfényt szereti, másképpen a bogyók nem érnek be.

 

„Le kell takarnom a fagyöngymagvakat?”


Nem, nem szabad kiszorítani a fényt, mert akkor, mint minden más zöld növénynél, a sarjadzó mag lassan megsárgul és elhal. Ha túl sok madár látogat a kertünkbe, az első két évben dróthálóval védjük meg a magvakat.

 

„Hány évig tart mire megnő a fagyöngy?”


Az első két évben nagyon lassan nő. A fagyöngy palánta azt várja, hogy a fa elkezdjen nőni a gyökere körül. Ezután már a növekedés olyan ütemű lesz, mint az évelő növényeknél. A megművelt almafára az ötödik év után tehetünk bogyós növényt, habár néhány fán a növekedés még hosszabb ideig eltarthat. Tegyünk egy próbát, és a természet gondoskodik a többiről: egy vagy két éven belül kellemes meglepetés ér majd, amikor előbukkannak az első levelek! A fagyöngy növény, ha jól megtelepedett, sok évig elél, és ha szeretnénk, más ágakra is szétterjeszthetjük.

 

„A fagyöngy belenöveszti gyökereit a fába”


A fagyöngy nem olyan gyökerekkel nő, mint más hagyományos kerti növény, mivel ezt a részt a fa vállalja fel. Ehelyett inkább egy szerkezetet formál a fa ágán belül, a szívógyökérben, ami olyan, mint az emlősöknél a méhlepény, a gazda tápanyagokat ad át az 'élősködőknek'.

 

fagyöngy-kerdesek
Fagyöngy



"A fagyöngy nem nő északon..."


A fagyöngy egy nagyon szívós növény, és bárhol megnő, ahol a gazdafa megél. Sok olyan esetről hallottunk már, hogy Skóciában vagy éppen még északabbra Stockholmban, Svédországban, majdnem 60 fokkal északabbra is megteremtek ezek a növények. A vadonban igencsak korlátozottak a termesztési esélyek, a léprigónak köszönhetően, mivel az nagyon szereti a fagyöngyöt, nem úgy mint a barátposzáta vagy örvös galamb. A megfelelő gazdafa és kedvezően nedves éghajlat hiányában nehezen maradnak meg.

 

„A madarak megkárosíthatják a fagyöngy palántákat?”


Ez lehetséges, néha eltűnnek a magok, és csak az üres láda marad, arra utalva, hogy letörték őket. A kék cinke és más madarak a leleményességüknek köszönhetően élik túl a telet, és biztosan kíváncsian csipegetnek belőle. Ezért egy dróthálót kellene kihúzni a magok fölé, hogy távol tartsuk a madarakat. Ne tegyük a madáretetőt ugyanarra a fára!

 

„A karácsonyi fagyöngyömet Franciaországból hozták, vajon itt meg fog nőni?”


Mindig az a legjobb ötlet, ha a hozzánk legközelebbi helyen vásároljuk meg a magokat. A külföldről hozott bogyók, nem biztos hogy kibírják a mi éghajlatunkat, de ha nincs nagy hőmérsékleti különbség, lehet, hogy mégis megmaradnak. Biztosan találunk itthoni termesztésű magvakat is!

 

„Nincsenek bogyók a fagyöngyömön. Mit tegyek, hogy kinőjenek?”


A fagyöngy általában az ötödik évben kezd el virágozni. Van külön női- és hímivarú növény, tehát jó ha van mind a kettőből, hogy bogyókat tudjanak hozni. Ha csak egy női növényünk van, amit a késő téli jelentéktelen virágairól ismerünk fel, szerezzünk be egy hím növényt is, és porozzuk be őket saját kezűleg (általában február végén vagy márciusban). Tegyünk még több magot a növény szárára (egy eléggé világos helyre), amelyek nemsokára megkapaszkodnak, és még több női és hím növényt hoznak.

 

fagyongy-mistletoe
A misztikus fagyöngy

 

„Számos fagyöngy magom, amelyek idén sarjadzottak, a nyár folyamán hirtelen eltűntek. Mit csináltam rosszul?”


Valószínűleg a madarak leszedték a palántákat, vagy a levéltetű egy este alatt leette a gyenge zöld szárakat. A válasz, hogy minél több magot helyezzünk minél több helyre, mint például a hasadékba ahol az ágak szétválnak. Ezeket a magvakat pedig védjük meg, és tegyünk egy darab dróthálót az ág köré. Tegyünk ragasztószalagot a fára a magvak alá és a törzs köré, hogy távol tartsuk a kártevőket. Ezek tényleg nagyon olcsók és bármelyik kertészboltban megvehetjük őket. A ragasztók megakadályozzák, hogy a levéltetű a palántákhoz érjen, és a hangyák sem fognak az almafára telepedni.

 

„Mérgező a fagyöngy?”


Nem vagyok a mérgezések szakártője, de a józan ész azt mondatja velem, hogy igen, ezért tartsuk távol a kisgyermekektől és háziállatoktól, és akkor nem nekünk kell megtapasztalnunk, hogy mérgező-e vagy sem. Tudjuk, hogy olyan vegyi anyagokat tartalmaz, amelyek mérgezőek, és persze azt is, hogy gyógymód lehet a rákos megbetegedésekre (mint manapság lassan minden növény).  Általában a kutyák szokták lenyelni a karácsonyi fagyöngyöt, és ez láthatóan igen kevés haláleset oka szokott lenni. Azért jegyezzük meg, hogy a mályvarózsa sokkal mérgezőbb mint a fagyöngy, ezért tehát attól tartsuk távol a kutyánkat.


Szólj Te is hozzá!