Kopasz gesztenyefák

Mi történik a gesztenyefák leveleivel?

Az idő előtti lombhullás okozója a vadgesztenyelevél-aknázómoly. A kártevőt mintegy 15 évvel ezelőtt figyelték meg először Macedóniában, Magyarország déli határát az invázió 1993-ban érte el. A kis méretű rovarok a levelek bőrszövete alatt készítenek járatokat, ún. aknákat.

Évente két-három nemzedéke is kialakulhat, még intenzívebben károsítva a fát. A károsított levelek megbarnulnak, elszáradnak és lehullanak. Az aknázómoly bábja a lehullott levelekben telel át, így fontos, hogy prevenciós lépésként a leveleket égessük el, a komposztálás ilyenkor bizonytalan megoldás. Gyakran előfordul, hogy a fa összeszedi minden erejét, ősszel még egyszer kihajt, és virágot hoz. Mondanunk sem kell, hogy ez a kétségbeesett energiabefektetés még jobban legyengíti a beteg növényt, és néhány év alatt elpusztul az egész fa.

A budapesti több ezer gesztenyefa a fertőzöttséget tekintve változatos képet mutat. Főként azok a fák vannak veszélyben, melyek forgalmas utak mentén élnek. A budai Rudas Fürdő melletti fák állapota siralmas, ugyanakkor Mátyásföldön a gesztenyefák még ősszel is teljes lombbal pompáztak.

Az aknázómoly mellett további veszélyt jelent egy gombás betegség megjelenése is, mely a levélszél barnulását és szintén lombhullást okoz.

A sikeres védekezés alapja a permetezés, illetve olyan speciális berendezés, mellyel a több 10 méter magas fák is permetezhetők. A vegyszeres védekezéssel az első rajzást kell megfékezni, amikor az avarban áttelelt és immáron kifejlődött rovar a friss tavaszi levelek felé veszi az irányt. A permetezést áprilisban-májusban többször meg kell ismételni, hiszen a rajzás több hétig is elhúzódhat.