Wollemia: dinó fenyő a dinoszauruszok korából - Természet - Világos + zöld

Mire a botanikusok bejelentették szenzációs felfedezésüket, addigra az archeológusok már rég leírták a különleges fenyőfajt. Csak ők azt hitték, kétmillió éve kihalt.

"Dínófenyő" vagy "élő kövület" nevekkel illetik a modern botanika egyik legnagyobb felfedezését, a Wollemia fenyőt.

David Noble egy ausztrál nemzeti park dolgozója 1994-ben lett figyelmes néhány fára, amelyekről nem tudta megmondani, mifélék. A Sydney-től 200 km-re fekvő Wollemi Nemzeti Park egyik keskeny szurdokában sötétzöld lombú, csokoládébarna törzsű, különleges facsoportot talált.

A Wollemia nobilis az Araucaria-félék családjába tartozó fenyőféle, a hazánkban szobafenyőként ismert dísznövény közeli rokona.

A botanikusok rég kihalt növénynek hitték, hiszen a létezéséről eddig csak fosszilis maradványok elemzésekor szereztek tudomást. A legrégibb maradvány 91 millió évvel ezelőttről származik, 2 millió évnél fiatalabb maradványt pedig senki sem talált.

 

A világ teljes Wollemia-állománya kb. 40 felnőtt fából áll, így az új faj azonnal felkerült a veszélyeztetett növények listájára. Úgy tűnik, hogy a fa a szabadban 40 méteres magasságot érhet el, a törzse pedig 1 méteres átmérőjűre vastagszik. A kérge csokoládébarna, porózus kinézetű.

Egylaki növény, ami annyit tesz, hogy egyazon növényen megtalálható a hím és a női ivarszerveket hordozó toboz is.
A tobozok a hajtások csúcsán helyezkednek el, a hím mindig a női alatt található. A fa két hajtástípusából az egyik hajtás meredeken felfelé tör és a törzs alsó részéről indul, míg a másik inkább vízszintesen terül el és a száron ülő tűleveleket hoz.

Izgalmas megfigyelés, hogy a természetben élő összes Wollemia fenyő DNS-e tökéletesen megegyezik, azaz a fák egymás "ikertestvérei", klónjai.

A Wollemia nevelése a többi fenyőével megegyezik.

Hajtásdugványról vagy magról szaporítható. Az ausztrálok mindent megtesznek a faj fenntartásáért, ezért mesterségesen is szaporítják, 2005 óta már dísznövényként is lehet kapni.

A fa természetes mérete miatt a normál méretű kertekbe nem javasolják, legfeljebb dézsás nevelésű példányait. Fiatal korában nem kedveli a direkt napsugarakat, később viszont már elvisel a kitettséget. A jó vízelvezető képességű homoktalajt kedveli, a pangó vizet nem tűri. A mediterrán telet elviseli, de valószínűleg a hazánkra jellemző fagyokat nem bírja majd ki.

Dinó fenyő 2006-ban és 2007 nyarán

A hazai első példányt 2006. április közepén ültették el a Füvészkertben.

Bővebb info: http://www.wollemipine.com/