A klíma melegedését jelzi, hogy egyre többen teleltetik át a fügét

Érdekességek a fügefáról

Néhány fügefát régóta figyelek: az egyik egy forgalmas óbudai út melletti kerítés mögül kandikál ki. Régebben állt alatta egy újságosbódé, annak a tetejére másztak fel a nassolni vágyók. Ez a fa egész nap teljes fényben áll. A másik véglet a Gülbaba türbe közeli kis utca egyik házának kertjében áll, bőven terem, de ez a fa soha nem látja a napot.

Ezek után, gondoltam, én is próbálkozom. A klíma melegedését is jelzi, hogy egyre többen sikerrel teleltetik át a fügét. Az ezredforduló után a gondosabb kertészek már rendszeres saját terméssel büszkélkedhettek. Akit a rokonsága is érdekel, jó, ha tudja, hogy a trópusokon, szubtrópusokon élő népes fikuszfélék közé tartozik. Csak a fügefélék több mint hatszáz fa, cserje, kúszónövény és lágyszárú alkotta családba tartoznak. Sok fikuszféle melegkedvelő szobanövény, de nálunk a tartós szabad életre bizonyos feltételek megléte mellett csak a fügének van esélye.

A füge belseje

Már tíz éve van néhány fügefám, itthon rutinos fügésnek gondolom magam. A füge szabad életre nevelésének két módszere van: a cserepes, és a közvetlen földbe ültetéses. Az elsőnél a fiatal fügét cserépbe, dézsába kell ültetni, és télre a lakás világos helyére, vagy a télikertbe kell becipelni. Gyorsan növekszik, ezért csak néhány évig lehet ezt vele megtenni, aztán ki kell ültetni télire is. A füge egyébként nem jó lakótárs, mert sérülésekor tejnedvet bocsát ki, amely az arra érzékenyek bőrét irritálja.

A házi fügetermést az értékeli csak igazán, aki ismeri a füge különleges termékenyülési szokását. Bonyolult felépítésű virágját csak egy melegkedvelő darázs, a fügedarázs termékenyíti meg. Nem is egyszerűen, mert a fügének két részből álló virága van. Az egyik a virágport szolgáltatja, a másik pedig a termőrészt hordozza. A füge szerencséjére a hímdarázs szívesebben látogatja a porzós virágrészt, a lánydarázs pedig általában a termőszakaszban múlatja az időt. A hím a nász idejére keresi fel a virág termőrészét, s keni szét a magával hozott virágport. Magyarországon fügedarázs nem él, ettől függetlenül termés mégis lesz. Ez a nedvességnek köszönhető, a darazsak szerepét az eső veszi át, ugyanis az esőcseppek viszik a virágport a megfelelő helyre.

A füge sikeres teleltetése türelemjáték

Amíg mozdítható, érdemes védett helyre cipelni. Ha már mázsányi a dézsa, akkor el kell ásni, vagy a dézsában hagyva kell gondoskodni a helyi fagyvédelemről. A nagyobb fagyokig védelem nélkül is megél, később érdemes betakarni. Sokféle módon próbálkoztam: az ostorszerű hosszú ágait összekötöztem, ezt körbegúláztam kukoricaszárral. Nem hozott sikert, ahogy a fóliatakarás sem. Ha azonban téglából térdig érő katlant raktam köré, az már elég volt ahhoz, hogy nem tőből, hanem magasabbról fakadtak tavasszal az új hajtások.

2016-2017 telét ez a már méretes fügebokor sem bírta, visszafagyott, de május közepére megjelentek a gyökérnyaki hajtások

Az idősebb növények már megedződnek, ők tavasszal vidáman kihajtanak. Ha a füge elfagy, az sem végzetes baj. A fagytól védett gyökérnyakból újra és újra kihajt, és előbb-utóbb edzett fává cseperedik.

Pár éve jelent meg Magyarországon a füge egy újabb kártevője>>

Füge lekvár és egyéb fügereceptek>>