No SSO cookie
SZAVAZÁS

Biopiacon vásárolsz?

Még mindig kevesen gyűjtik szelektíven az italos kartonokat

Utolsó változtatás: 2017-04-22 | Első közzététel: 2017-04-22
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Még mindig kevesen gyűjtik szelektíven az italos kartonokat
A hulladékká vált italos kartondobozok mindössze 20-22 százaléka kerül visszagyűjtésre és újrahasznosításra annak ellenére, hogy a szelektív hulladékgyűjtés valamilyen formája már 10-ből 7 magyar lakos számára hozzáférhető - hívta fel közleményében a figyelmet az Italos Karton Környezetvédelmi Szolgáltató Egyesülés (IKSZ) a Föld napja alkalmából.

A tájékoztatás szerint a helytelen gyakorlat miatt mintegy 12 600 tonna, 420 millió italos kartondoboz végzi a lerakókon, ahelyett, hogy azokat újrahasznosítanák, a környezet védelmét szolgálva.

A szervezet ugyanakkor rámutatott, hogy az egyes városok hulladékgyűjtési szokásai között lényeges különbségek vannak: a legtöbb italos karton hulladékot a veszprémi lakosság gyűjti, akiket a gyűjtés hatékonyságát tekintve a paksiak, a székesfehérváriak, a kecskemétiek és a monori lakosok követnek.

A szelektív gyűjtés intenzitását tekintve Budapest csak a középmezőnyben helyezkedik el, azonban a város nagy létszáma miatt a fővárosiak összesen 750 tonnányi italos kartont gyűjtenek szelektíven, ami önmagában ugyanannyi, mint az IKSZ felmérésébe bevont 33 legtöbbet gyűjtő városból a további 32 település lakói által szelektíven gyűjtött és újrahasznosított italos kartonok összessége.

 

muanyag_hulladewk

 

Az IKSZ megjegyezte, ha minden magyar lakos olyan hatékonyan gyűjtené szelektíven az italos kartondobozokat mint a veszprémiek, akkor a jelenleg újrahasznosításra kerülő 3400 tonnányi italoskarton-hulladék 6000 tonnára lenne növelhető, amivel évente mintegy 38 000 felnőtt fát lehetne megmenteni.

A szervezet közölte azt is, hogy az általuk 2016-ban készített reprezentatív felmérés - amely a lakosság szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos attitűdjét vizsgálta - rávilágított arra, hogy a gyűjtés alacsony volumene több tényezőre, köztük elsősorban a megfelelő környezetvédelmi ismeretek hiányára, a nemtörődömségre, illetve a kényelmi szempontokra vezethető vissza.


Szólj Te is hozzá!