-
FUVARSZERVEZŐ DISZPÉCSER (MÉLYÉPÍTŐ CÉG, FÖLDMUNKA, ÚTÉPÍTÉS)
-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
Takarítónő/Házvezetőnő
-
Nemzetközi kamionsofőr
-
fogászati szakasszisztens
-
Bolti eladó
-
Tejelő szarvasmarha telep- telepi munkás
-
Porfestő
2024. 04. 22
-
Release Manager_6923 @ IDBC Creative Solutions Kft.
2024. 04. 24
-
Laboráns | Tiszafüred
2024. 04. 24
-
Scrum Master @ ProcessHunt Kft.
2024. 04. 24
-
Senior Software Engineering Manager @ Instructure Hungary Kft
2024. 04. 24
-
Raktáros
2024. 04. 24
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
A tájékoztatás szerint a helytelen gyakorlat miatt mintegy 12 600 tonna, 420 millió italos kartondoboz végzi a lerakókon, ahelyett, hogy azokat újrahasznosítanák, a környezet védelmét szolgálva.
A szervezet ugyanakkor rámutatott, hogy az egyes városok hulladékgyűjtési szokásai között lényeges különbségek vannak: a legtöbb italos karton hulladékot a veszprémi lakosság gyűjti, akiket a gyűjtés hatékonyságát tekintve a paksiak, a székesfehérváriak, a kecskemétiek és a monori lakosok követnek.
A szelektív gyűjtés intenzitását tekintve Budapest csak a középmezőnyben helyezkedik el, azonban a város nagy létszáma miatt a fővárosiak összesen 750 tonnányi italos kartont gyűjtenek szelektíven, ami önmagában ugyanannyi, mint az IKSZ felmérésébe bevont 33 legtöbbet gyűjtő városból a további 32 település lakói által szelektíven gyűjtött és újrahasznosított italos kartonok összessége.
Az IKSZ megjegyezte, ha minden magyar lakos olyan hatékonyan gyűjtené szelektíven az italos kartondobozokat mint a veszprémiek, akkor a jelenleg újrahasznosításra kerülő 3400 tonnányi italoskarton-hulladék 6000 tonnára lenne növelhető, amivel évente mintegy 38 000 felnőtt fát lehetne megmenteni.
A szervezet közölte azt is, hogy az általuk 2016-ban készített reprezentatív felmérés - amely a lakosság szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos attitűdjét vizsgálta - rávilágított arra, hogy a gyűjtés alacsony volumene több tényezőre, köztük elsősorban a megfelelő környezetvédelmi ismeretek hiányára, a nemtörődömségre, illetve a kényelmi szempontokra vezethető vissza.