No SSO cookie

Kegyetlenül hat a klímaváltozás a vonuló madarakra

Utolsó változtatás: 2009-10-25 | Első közzététel: 2007-05-11
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Kegyetlenül hat a klímaváltozás a vonuló madarakra
A klímaváltozás miatt a madarak létfontosságú pihenő és táplálkozóhelyeket vesztettek el, megváltoztak a vonulási mintázatok, erősödött a táplálékért való versengés, és mindennek tetejébe az akár több ezer kilométeres utazást rendkívüli időjárási körülmények nehezítik.

A Vonuló Madarak Világnapja ünneppel a nemzetközi környezetvédelmi szervezetek, valamint a Magyar Madártani Egyesület, arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a klímaváltozás következményei a vonuló madarak körében is jól láthatók, és számos fajt veszélyeztetnek.

 

Kegyetlenül hat a klímaváltozás a vonuló madarakra

Daruhúzás (Fotó: Máté Bence)

A tengerparti öblöket, mocsarakat, és kiterjedt vizes élőhelyeket rohamtempóban emésztik fel a klímaváltozás okozta gyakori áradások, vagy éppen a hosszan tartó szárazság. Ezek nélkül a madarak nem tudnak megszokott helyeiken pihenni és feltöltődni az út során, tartalékaik kimerülhetnek, és nem képesek megtenni a több ezer kilométeres utazást.  
  
A hosszú távú vonulók legnehezebb feladata a Szahara átszelése. A fokozódó szárazság és népességnövekedés miatt a Száhel-övezetben egyre intenzívebb a területhasználat, ez azonban további élőhelyvesztéshez és a sivatag kiterjedéséhez vezet. Így is rengeteg madár pusztul el az útnak ezen a szakaszán, de a sivatag terjeszkedése lassan oda vezet, hogy a madarak egyáltalán nem lesznek képesek legyőzni ezt az ökológiai akadályt.

A vonulási ritmus is változóban van: a vonulás egyre rövidebb, sőt, egyes madarak törlik az egész fárasztó utazást. Számos kis testű madárfaj Angliából már nem repül el telelni Spanyolországba, Franciaországba, vagy Észak-Afrikába, ahogyan újabban a németországi darvak is otthon telelnek seregélyek társaságában. A tétlenség azonban kockázatos. Egy hirtelen lehűlés, vagy néhány zordabb téli nap alatt legnagyobb részük elpusztul.

Az enyhe telek viszont kedveznek az állandó madaraknak. Mivel többen túlélik a telet, a vándorútról visszatérő vonulók gyakran azzal találják szembe magukat, hogy megszokott fészkelőhelyüket már elfoglalták a helyben maradó. áttelelő populációk egyedei, amelyekkel ráadásul nem csak a fészkelőhelyért, hanem a táplálékért is versengeniük kell. 

Kegyetlenül hat a klímaváltozás a vonuló madarakra

A korán érkező meleg tavaszi napokkal Európa egyes területeire korábban érkeznek a madarak. Az angolokhoz például két-három héttel hamarabb jönnek, mint harminc évvel ezelőtt. A tavaszi meleg miatt azonban a vegetáció is korábban éled, és a rovarok szaporodása is hamarabb beindul, ez azonban sajnálatos módon nincs szinkronban a madárfiókák kikelésével. Ezen a tavaszon Magyarországra is mintegy 10 nappal előbb érkezett meg a barátposzáta, a vadgerle, a sárgarigó, s néhány nappal a kabasólyom. A rendkívül száraz tavasz a pajzsoscankók átvonulását is nehezíti. Kevés a szétterülő sekély szikes tócsa, szárazak a sziki mocsarak, így korábbi években megszokott hatalmas csapataiknak csak töredékeit láthatjuk itt napjainkban.

Christiaan Both és a holland ökológiai intézetben dolgozó munkatársai 16 éven át vizsgálták a kormos légykapó helyi populációjának fejlődését. Az Afrikában telelő énekesmadár populációjának 90%-a eltűnt azokban az években, amikor a meleg miatt korábban keltek ki a rovarlárvák, a légykapó így nem tudta ellátni utódait megfelelő mennyiségű fehérjedús lárvával.

A hosszú távú vonuló madarakat a klímaváltozás mellett ezernyi veszélyeztető tényező fenyegeti: az élőhelyek átalakítása, feldarabolódása, beépítése, a környezetszennyezés minden formája, a mesterséges akadályok, mint pl. az elektromos vezetékek, vagy a szélerőművek rotorlapátjai, mind-mind sérülékenyebbé teszik a madarakat a klímaváltozás hatásaira. 

Hogy mit tehetünk a folyamat lassítása érdekében?

Ügyeljünk az energiafelhasználásra, kapcsoljuk le a villanyt, üljünk biciklire, vagy vegyük igénybe a tömegközlekedést, hisz a klímaváltozás nem csak a madarakra, hanem előbb-utóbb egész környezetünkre és saját magunkra is hatással lesz.


Szólj Te is hozzá!