Gondot okoz a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartása

Nemzetközi viszonylatban az egyik legnagyobb kihívást (a válaszadók 52%-a szerint) a kollégákkal történő interakció hiánya jelenti, addig Magyarországon erről csak 36% számolt be problémaként, és ugyanennyi itthoni munkavállaló állította, hogy magányosnak és elszigeteltnek érzi magát, amelyen érdemben nem csökkent valamely sportfogadással történő kikapcsolódás sem.

A hazai munkavállalók csupán egyötöde számára jelent nehézséget az otthonról végzett munka

A kutatás alapján a hazai munkaerő számára elsősorban a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartása okoz gondot: a válaszadók 48%-ának jelent ez problémát, amely nemcsak jelentősen meghaladja a nemzetközi átlagot, ami a válaszadók alig egyharmadát jelenti, de a hazai érték egyben a legmagasabb a vizsgált munkaerőpiacok viszonylatában is.A produktivitásra kiható tényezőkről megoszlanak a vélemények: a hazai dolgozók kicsit több mint negyede stresszesebbnek érzi magát, harmaduk csökkenő stresszről, 32%-uk pedig egyenesen javuló hatékonyságról számolt be. Bár a munkaeszközökkel ellátottság nem jelent gondot, a válaszadók 17%-a jelezte, hogy a nem megfelelően kialakított munkaállomás miatt testi problémái vannak.

A kockázatok ellenére is legalább részben a munkahelyünkön dolgoznánk

Minden bizonnyal a távmunkával járó kihívásoknak is köze lehet ahhoz, hogy a globális munkaerőpiaci átlagnál valamivel többen, a megkérdezett hazai dolgozók 80%-a azonnal visszamenne a munkahelyére, amikor ez lehetségessé válik, mégpedig úgy, hogy átmentenék az elmúlt időszak pozitív eredményeit, hiszen a Randstad Workmonitor korábbi adataiból kiderül, a hazai dolgozóknak kevesebb, mint tizede dolgozna kizárólag az irodában. Az itthoni munkaerőt az átlagnál magasabb arányban kötelezik most is a bejárásra: 71%-uknak kell a kockázatok ellenére is legalább részben a munkahelyén dolgoznia. Mindössze a hazai munkavállalók alig több mint egyharmada élvezheti a hibrid munkavégzés előnyeit. Az értékkel Magyarország abszolút a sereghajtók közé tartozik, és jelentősen elmaradunk a vizsgált munkaerőpiacok 53%-os átlagától. Ugyanakkor a korábbi adatfelvételből az is kiderült, hogy a hazai dolgozók számára nem feltétlenül az otthoni munkavégzés, sokkal inkább a rugalmas munkaidő az, amely vonzóvá teheti a munkakörülményeket. Ez összhangban áll sok munkavállaló személyes tapasztalatával is.

Munkaerőpiaconként változó és feltehetőleg társadalmi-kulturális okokra, valamint az adott országban elérhető oltóanyag mennyiségére is visszavezethető, hogy a munkaadók hohyan állnak hozzá az átoltottság kérdéséhez. Míg a vizsgált piacokon átlagosan a dolgozók közel negyede fogalmazott úgy, hogy munkaadója elvárja a beoltottságot, addig nálunk mindössze 6%. Míg a hazai munkavállalók kicsit több mint egyharmada érzi úgy, hogy munkaadója ösztönzi az oltások elfogadását, addig a globális átlag is 46%-os értéket vett fel.