No SSO cookie

Mit kell tudni a köszméte termesztéséről? - 2. rész

Utolsó változtatás: 2010-10-17 | Első közzététel: 2010-09-22
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Mit kell tudni a köszméte termesztéséről? - 2. rész
A köszméte gondozásához a metszés is hozzátartozik. Ebben a cikkben bemutatunk két metszési módszert, amelyet bárki megtanulhat, és alkalmazhat a saját köszmétéjének metszése során.

A köszméte metszése

 

A köszmétét általában kétféleképpen termesztik: törzses köszméteként, ami azt jelenti, hogy van egy körülbelül 15 centiméter hosszú törzse, vagy alacsonyan elágazó bokorként, amelyet a talaj szintjén folyamatosan új hajtásokkal frissítenek. A törzs előnye, hogy az ágak felfelé ívelnek és nem érnek a földre, így a gyümölcs tiszta marad, és könnyebben lehet kiirtani a gyomot körülötte, leszedni a gyümölcsöt és permetezni a bokrot. Ha viszont az egyetlen egy törzse megsérül, fennáll a veszélye, hogy az egész növény kipusztul. A bokros növények hosszabb életűek, és sokkal több gyümölcsöt (igaz valamivel kisebbet) teremnek.

Nem számít, hogyan szoktatjuk a bokrokat, minden gyümölcsöt termő vessző négy évesnél fiatalabb kell legyen. Ugyanakkor a bokor alakjának összhangban kell állnia az ültetés helyével. Például, a naposabb, melegebb területeken a bokros növény sok hosszú ága levéltakarót képez, hogy megóvja a gyümölcsöket a napégéstől.


Ízletes-köszméte



Ha az alacsonyan elágazó bokor mellett döntenénk, már télen elkezdhetjük a növény metszését, az első nyugalmi időszakot követően.  Távolítsuk el az összes ágat, kivéve azt a három-négy erőteljes koronavesszőt, amely felfelé vagy oldalirányban nő. Majd vágjuk vissza őket 15 centiméternyire; ezzel megerősítjük, és elősegítjük a további elágazásokat. Hasonlóan, a következő télen is vágjuk vissza az előző évben kifejlődött oldalágakat - legalább egy fél tucatnak vagy egy tucatnak kell lennie belőlük-, és ezek lesznek a növény állandó „koronavesszői”.

A következő években, minden télen, körülbelül a negyedét távolítsuk el ezeknek a koronavesszőknek; inkább onnan vágjunk ki többet, ahol gyenge volt a növekedés és kevesebbet, ahol erőteljesebben fejlődtek. A koronavesszők fejlődését a terméshozam és a korosodás igen lelassítja, így lehet, hogy egy enyhe vesszővégek metszésén kívül nem lesz szükség másra (lehet, még arra sem).

Minden ilyen koronavessző többé-kevésbé állandó, néhány év elteltével azonban, új, erőteljes, fiatal hajtásokkal kell őket frissíteni. Folyamatosan figyeljük, és csípjünk le minden olyan vesszőt, amely körülötte képződik vagy 15 centiméternél rövidebb.

Ezekből a koronavesszőkből oldalsó ágak fognak kifejlődni, amelyeknek a teljes hosszukat is meg lehet hagyni gyümölcstermésnek, de ha kevesebb és nagyobb gyümölcsöket szeretnénk, lerövidíthetjük őket. Végül, de nem utolsó sorban, minden olyan oldalágat el kell távolítani, amely összekuszálódik, lelankad, vagy éppen rossz helyre nő.


Köszméte-rügyek



Egy másik módszer, hogy július elején körülbelül 12 centiméternyire lemetsszük az összes oldalágat, majd a tél folyamán egészen 5 centiméternyire rövidítsük. Ezzel a metszés módszerrel néhány penészes ágvéget is lecsíphetünk, és a bokor folyamatosan kaphat levegőt, napfényt, valamint permetet. Az ilyen növényekről könnyebb leszedni a gyümölcsöt.

Ha viszont, törzses köszmétét szeretnénk, azzal kell kezdenünk, hogy télen, az első vegetációs évet követően, minden ágat el kell távolítanunk, négy-öt előző évi vesszőt kivéve. A második évben meg kell ismételnünk a folyamatot, ezek után a bokornak négy egy éves és négy két éves hajtása lesz. Ha a harmadik télen történő metszést követően, a bokornak lesz mindegyik évből négy vesszője.

A negyedik és az azt követő telek folyamán, távolítsunk el minden négy éves hajtást, és csak az előző évi négy vesszőt hagyjuk meg, amely a földből hajtott ki. Ezek után a bokornak egyenként négy, 1,2,3 éves vesszője lesz. Kivéve a nyurga vesszőket, amelyeket le kell rövidíteni, minden törzses köszméte metszése a tősarjak eltávolításából áll. A túl sok vessző a gyümölcsök méret és minőség csökkenéséhez vezet, valamint fokozódik a lisztharmat kialakulásra való érzékenysége.

 

A köszméte felhasználása


A köszméte egyike azon kevés gyümölcsöknek, amelyeket általában teljes méretűre kifejlődve, de éretlenül kell leszedni; ebben az állapotában lekvárok, piték készítésére használják, ugyanakkor több fajtáját kiválóan lehet nyersen is fogyasztani. Sokan azt gondolják, hogy a köszméte íze hasonló a szőlőéhez.


Szólj Te is hozzá!