No SSO cookie

Tobzódnak a kertben a tetvek, molyok, gombák

Utolsó változtatás: 2016-06-14 | Első közzététel: 2016-06-03
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Tobzódnak a kertben a tetvek, molyok, gombák
Az ország legtöbb pontján párás melegben állnak a növényeink. A gombák támadására továbbra is számítani kell, rajzanak a gyümölcsmolyok és boldogan virulnak a levéltetvek. Nincs mese, permeteznünk kell! Növényvédelmi előrejelzés: 2016 június

Az ország legtöbb pontján párás melegben állnak a növényeink. A gombák támadására továbbra is számítani kell, ismételjék a permetezéseket a lisztharmat fajok, a varasodás, a csonthéjasok levélbetegségei és szükségesetén már a peronoszpóra ellen is. Az előző felhívásokban írtam a technológiáról.

Az előrejelző eszközein kerősödő molyrajzást mérnek, már legtöbb fajnál a lárvák károsításával is találkozhatunk.

►Az emelkedő hőmérsékletnél a tűzelhalás baktériumával is számolnunk kell. A hajtásokon és a másodvirágzású almafélék bibéjén keresztül is fertőzhet. Az idén több kertben is találkoztam a hasonló tüneteket okozó, a hajtásvég száradást okozó hajtáshervasztó darázs kárképével. A barnuló levelek alatt a spirális mentén elhelyezkedő szúrásnyomok jelzik, hogy itt nem az Erwinia amylovora baktériummal állunk szemben. Ez kevésbé veszélyes ellenfél. A beteg hajtások lemetszésével akadályozhatjuk meg a darázs további, jövő évi kártételét. A levélen a körterozsda első tünete is feltűnik, a narancssárga „pötty”.

nov_10

► Újabb kórokozók is csatlakoztak a fenti gombatársasághoz. A körtén tehát megjelentek a körterozsda elsőtünetei, amelyek akár a tavaly júniusi fotón látható szinten is károsíthatják a lombot. Ezeknél a fáknál már most érdemes védekezni, réz és mankoceb hatóanyagú gombaölők és a Score 250 EC engedélyezettek.

► A 2010-es csapadékos évben súlyos, a dióbelet is elsorvasztó fertőzést okozott a dió baktériumos betegsége. Most a levélereken és a hajtásvégeken is láthatóak a tünetei. Ez már nem a fagykár! Amennyiben marad a párás, meleg időjárás, akkor a termést is támadni fogja. Szerencsére a dió „bírja” a rezet, mellyel  egyben, a most induló gnomóniás gombabetegsége ellen is védekezhetünk (az első tünetét bekarikáztam). Sokan a növényvédelem nélkül is termő növények közé sorolják a diót. Sajnos ez mára megdőlt, az ültetvényekben évente 6-9 alkalommal is kénytelenek védekezni a dió károsítói ellen.

► Érdemes megnézni a rajzási táblázatunkat. Gyakorlatilag az összes gyümölcsmoly rajzik és a lárvák már károsítnak is. Aki még nem tette volna, az most már rovarölő szert is adagoljon a gombaölők mellé. Akinek az aknázómolyokkal is gondja van (most nagy számban repülnek a fénycsapdába) illetve az a kertbarát, aki csak a hétvégeken tud permetezni, az a kitinszintézis-gátló Dimilin 25 WP –t máris bevetheti. Ennek már a tojásokra is hatása van, később a táplálkozó hernyók vedlését gátolja. Hasonló vegyület a Runner 2 F, melyet a „rajzáserősödésekor” kell bevetni. Ennek is van tojásölő hatása, de később be kell jutnia a hernyó tápcsatornájába is. A repülő lepkék és a már kikelt, még a felületen tartózkodó hernyók gyérítésére egy kontakt rovarölőt is adhatunk a fentiekhez. A kontakt szerek, amit eltalálnak, azt elviszik. Rövidebb-hosszabb ideig tartó tartamhatásuk abból ered, hogy némelyikük a szagával elriasztja az ismételt betelepülésre készülő kártevőket. A 8. felhívás piretroidjai mellett a szőlőben még néhány egyéb piretroid is engedélyezett pl. Fendona 10 EC,Cyperkill 25 EC, Nagomi, stb. Ne feledkezzünk meg az almásokban és csonthéjasokban, a felszívódó Mospilan 20 SP (SG)-ről sem, erre is alapozhatjuk a technológiánkat. Ez utóbbival a lárvák kelésekor kell permetezni, a molyfaj rajzásának az intenzív beindulása után kb. 7-10 nappal. Egyben a levéltetvek ellen is hatásos, akárcsak a piretroidok. Hasonlóan kell időzíteni az almásokban és a szőlőben engedélyezett Mavrik 24 EW-t is. A fiatal lárvákat kell megcéloznunk a bio rovarölő Dipel DF-fel. A hernyó táplálkozása fél óra múlva már leáll, 2-5 nap múlva elpusztul. Az é.v.i. -je csupán 1 nap. Újdonság a bioban engedélyezett NeemAzal T/S.2 Tehát a feromoncsapdák mérési eredményeire mindenki támaszkodhat. De míg a tojásölő hatással isrendelkező készítményt vásárló kertbarát először a rajzás elején illetve a csúcson, addig pl. a Mospilan 20 SP(SG)-t vagy a Dipelt használó, a rajzáscsúcs után 7-10 nappal, a hernyók megjelenésekor permetezzen. A felsorolt rovarölőkkel ismételni kell! A kitinszintézis-gátló, a kontakt és a felszívódó szerekkel is. Általában7-14 napos fordulót javasolnak a gyártók. Intenzív lombfelület és gyümölcsnövekedésnél és elhúzódó molyrajzásnál sűrűbben permetezzenek. Ebben csak Önök, a kertészek tudnak dönteni!

Almamoly ellen most érdemes kihelyezni a hernyófogó öveket. Az első nemzedék lárvái költöznek alájuk bábozódni. A fa törzsére erősített öveket az érésig 10-14 naponta cseréljék és semmisítsék meg. (Hajdan jogszabályok kötelezték a kertészeket a használatára, almára és körtére, még a cseréjüket is ellenőrizték.) Késze nis kaphatóak, de házilag is elkészíthetőek. Szárazon kell tartani, érdemes lefedni a búvóhelynek szánt kötelet, papírtekercset a fényképen látható módon.

nov_10_1

► Vasárnap reggel almán, körtén, dión, szilván, cseresznyén, őszibarackon, szedren, káposztán, borsón, mákon, mogyorón, rózsán, szivarfán, hárson és gyomokon is bőségesen találtam levéltetveket, kolóniákat. A jelenleginél még nagyobb fertőzésre is számíthatunk! A párás melegben jól érzik magukat, az esőktől zöldellő, fehérjékben dús friss növényi részeken gyorsan szaporodnak. (6. felhívás) Csalánon fotóztam a tetvekkel táplálkozó haralekinkatica lárváját. Most hasznot hajtanak a kertekben. Ha permeteznek, akkor ne a piretroidok közül válasszanak. Ezek a készítmények „mindent visznek”, a hasznos segítőinket is.

Liszteske! Több fajuk is károsít, egyidőben az összes fejlődési alakjukkal is találkozhatnak, a lárvákviaszréteggel védik magukat, a rovarölő szereknek ellenállnak, szabadföldön is áttelelnek, a gyomokon is megélnek, mézharmatot termelnek, vírust terjesztenek, stb. stb. Sokan már nem ültetnek káposztaféléket. 100%-os permetszer nincs ellenük. Most idemásolom Taxner Ágnes kolléganőm cikkét, a Kerti Hírmondóból. „VÉDEKEZÉS. Az első szabály, hogy kártevőtől mentes palántákat vásároljunk! Már az első betelepedések észlelésekor meg kell kezdeni a permetezést! Erős fertőzésnél sűrűn, akár 3-4 naponta is ismételnünk kell a permetezéseket. Váltogassuk a hatóanyagokat, mert nagyon gyorsan ellenállóvá válnak egy-egy növényvédőszerrel szemben. A lehetséges szabadforgalmú készítmények a teljesség igénye nélkül a következők lehetnek: Cyperkill 25 EC, Kasio Garden, Mospilan 20 SG, Sanmite 20 WP. Dísznövényben használhatók a szabadforgalmú Fazilo, illetve Axoris rovarölő permet készítmények is. Bizonyos zöldségekben engedélyezett a szabadforgalmú biológiai készítmény, a Naturalis-L, valamint a NeemAzal-T/S, bár ezek 1 literesnél kisebb kiszerelése egyelőre nem kapható. Szintén biológiai rovarölő a zárt termesztő berendezésekben alkalmazható Koppert fürkészdarázs, mely a molytetű természetes ellenségeit, a fürkészdarazsak kartonlapokra ragasztott bábjait tartalmazza. A bábokból kikelő fürkészdarazsak a molytetű lárváiba helyezik tojásaikat, így azo kelpusztulnak.” A ragacsos sárgalapokkal elcsíphetjük az első imágókat, ekkor kezdhetik a permetzést.

Budapest, 2016. június 1. Jó egészséget, szép kertet


Szólj Te is hozzá!