Mit kell tudni a húsvéti tojásról? És a nyúlról? - Idézetek, történetek - Világos + zöld

Mi köze a nyúlnak a húsvéthoz?

A nyulakat, akárcsak a galambokat, szerelmi játékaik miatt szerepeltették szívesen a szerelemistennő kíséretében (neki azonban semmi keresnivalója nincs a húsvéti ünnepeken), a tojás pedig egyes-egyedül a női nem emblémája volt.

A húsvéti nyúl "tojja" a tojásokat. Hogy a nyúl nősténye netán tojásokat hozna a világra, ilyesmit még a gyermeki fantázia sem talál ki. A nyúl legföljebb rájuk ülhet. Ezek a tojások eredetileg sem, mondjuk sárgák, zöldek, kékek, vagy tarkák, hanem pirosak: vörösek, ahogy a nyúl, a róka, a mókus "piros". Színük az állati bunda színe. (A mediterrán nyulak rőtek, akár a róka.) A húsvéti játékokat és szokásokat más ünnepekéitől megkülönbözteti, hogy a tojások, illetve az azokat összegyüjtő emberek futnak, rohannak, száguldoznak.

Mivel szaladtukban eléggé körülményes lenne fölszedegetni a tojásokat, ezért a futást egy lovas vagy futár vállaja magára, akinek versenyt futva a tojásgyűjtővel, egy gyorsaságához mért távolságot kell megtennie.

De mi mást jelenítene meg ez a futás és összegyűjtés, mint a bábok "futását" a játéktáblán, ami viszont a nyúlvadászatra vezethető vissza?

Tudjuk ugyanis, hogy a legrégebbi bábuk féltojás formájúak voltak, de valójában nyólakat ábrázoltak; fülüket hevenyészve a hátukra karcolták. Tell Braq-ban körülbelül százat találtak belőlük. Úgyhogy a piros tojások voltaképpen nyulak, s így nincs abban semmi meglepő, hogy a húsvéti nyuszi hozza őket, s abban sem, hogy "futni" tudnak és összegyűjthetők.

A húsvéti tojásütögetősdinek is megvan a maga oka. Ilyenkor két tojást összeütnek, akié megsínyli, az átengedi a magáét a másiknak. Mi más ez, mint a "kiütött" bábunak az elvétele? (Ahogy a sakktáblán tett lóugrás is a menekülés közben hirtelen félrecsapó nyúl mozgását utánozza.)

Valaki a mondottak ellen vethetné: Ilyen máig ható jelentősége lett volna a mindennapi életben a tábaljátéknak és a dobókockának? (Hozzávethetjük a kártyajátékot is: a nyúl valamikor szín volt - mint mondjuk a tök -, és ezeken a középkori kártyalapokon bizony szerepet cserél a a vadász meg a nyúl, az utóbbi kergeti az előbbit.) Nos az említett lelethez még néhány adat: egy ókori női sírban 587 asztragaloszt találtak (azaz különféle játékokhoz használt állati bokacsontot), egy ifjúéban pedig 1002-t. Nürnbergben 1452-ben egy nagyböjti prédikáció hatására 2640 játéktáblát, 40000 dobókockát és egy nagy halom kártyát égettek el a piactéren.

Így érkezett el a nyúl, ha részben piros tojásnak álcázva is, évezredeken, határokon és ostáblákon át hozzánk, a mába.

_{Margarete Riemschneider nyomán}

_{Der Wettergott (Leipzig 1956, 72-78. lap:}

_{Meister Lampe und die Ostereier)}