No SSO cookie

Mi lesz a tojással? - XII. Tojás Világnap

Utolsó változtatás: 2010-10-04 | Első közzététel: 2010-10-04
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Mi lesz a tojással? - XII. Tojás Világnap
A baromfiágazaton belül a tojástermelés a csatlakozás vesztese lett, a teljes magyar tojástermelés 20%-kal csökkent. Az év első nyolc hónapjában a tavalyihoz képest 615 ezer tojójércével kevesebbet telepítettek le, így annak összlétszáma jelenleg csak 2265 ezer. Ez 1200 ezerrel kevesebb, mint az utolsó békeévnek tekinthető 2004, a csatlakozás évében volt, amikor 3.475 ezer jércét telepítettek le ebben az időszakban. Már csak 65%-os a tojáságazat. Mit hoz a jövő?

A vásárlóerő csökkenése azonban a keresletet is megnyirbálja.

A KSH folyamatosan csökkenő fogyasztási adatokkal jelzi a gondokat. 2005-ben 280, 2006-ban 273, 2007-ben 270, 2008-ban csak 261 az egy főre jutó fogyasztás évente.
Az ágazatban érdekes módon uralkodnak a piac törvényei.

Tavaly a tojás termelői ára egy év alatt 9,3%-kal nőtt, majd húsvét után 45%-kal csökkent, úgy hogy a fogyasztói ár nem változott, azonos szinten maradt.

 

Hiába csökkent a termelői ár, hiába gyengült a vásárlóerő, csökkent a fogyasztás, a kereslet, a nagy áruházláncok nem engedtek az árrésükből, inkább hagyták forgalmukat csökkenni.
Már csak egy esztendő van hátra az EU tojótyúkok tartására vonatkozó irányelvében meghatározott 2012. január 1-jei dátumig. Eddig lehetnek használatban az ún. hagyományos ketrecek.
Az EU-ban 353 millió étkezési tojást termelő tyúk van, de figyelemre méltó, hogy 147 millió egyéb tyúkot is nyilvántartanak. Ezek egy része keltetőtojást termel, másik része ház körüli, regisztrációra nem kötelezett, de a piacot befolyásoló állomány. Ezekre nem vonatkoznak a szabályok.
A 353 millió tyúkból 2009-ben 221 millió még hagyományos ketrecben volt. Nagyon nehéz megjósolni, mi lesz a helyzet 2012. január 1-jén, mert a legtöbb ország nem játszik nyílt lapokkal, de a helyzetet ismerők szerint legalább 100 millió tyúkot a jogszabály szerint már nem használható berendezésben találunk a határidő lejárta után is.


Magyarországon is kb. 1 millió tyúk ezekben a berendezésekben lesz.
Európa önellátottsági szintje 70-75%-os lesz tojásból, amennyiben a hatóság kényszert alkalmaz és bezárja a rendelkezésnek meg nem felelő telepeket. Magyarországon már eddig is a héjas tojás piacot 25-30%-ban foglalták el az importált tojások. Az EU szigorú állatvédelmi, környezetvédelmi, szalmonella mentesítési, forgalmazási szabályai a hatékonyságot nem, a költségeket annál inkább növelő, infrastrukturális beruházásokba hajszolták a termelőket, akik a jelentős fejlesztési hitelek és a megnövekedett amortizáció terheit nyögik.
A múlt évben Németország az EU által előírt határidő előtt két évvel felszámolta a hagyományos ketreces tartást, ami egy évig keresleti piacot hozott Európában. Németország euró milliárdokat ölt bele a technológiaváltásba, illetve a termelés jelentős része áttelepült Ukrajnába. Az átmeneti tojáshiányt ez év májusától a túlkínálat váltotta fel. A lengyel, szlovák, litván stb. tojásfelesleg Magyarországra zúdul.
A tojások hazai termelői ára 45%-kal esett másfél hónap alatt.
A takarmányok ára felfelé kezd mozogni, tovább növelve a tojás önköltségét.
Az élelmiszerkereskedelemben a tojás fogyasztói ára (a megtévesztő, vevőcsalogató apró tojás ár kivételével) szinte egy fillérrel sem csökkent.
Az import tojások származási helyéről a „gondos” csomagolás miatt a vásárló csak otthon szerez tudomást, hiszen a csomagoláson egy magyar csomagolóhely azonosító száma és neve látható csupán.
A termelők tovább csökkentik a termelést, a kisebbek abbahagyják.

 

tojs_width

 

Magyarország ebből az olcsó, biológiailag tökéletes, a legszegényebb rétegeknek is megfizethető fehérjeforrásból még jobban más országok termelésére szorul, kiszolgáltatottsága megnő.
Más élelmiszerek esetében már megtapasztalhatta a magyar vásárló, hogy ez mit jelent a pénztárcájának.
Az utóbbi időben számos helyen jelent meg a sajtóban, a világhálón a kereskedelmi forgalomban kapható tojások minőségéről érzelmi alapon, állatvédelmi szempontokra hivatkozó minősítés.
Ezekben közös volt, hogy a ketrecben termelt tojás a legrosszabb, a zárt istállóban, padlón tartott állatok terméke ugyan egy fokkal jobb minőségű, de az igazi jó minőséget a szabadban tartott tyúkok tojásaiban találja meg az ínyenc vásárló.
Soha nem mellékeltek ezekhez a véleményekhez összehasonlító analízisen alapuló mérési adatokat.
A Baromfi Termék Tanács és tagszervezete, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége számtalanszor hangsúlyozta, hogy az efféle szubjektív vélemény megalapozatlan.

 

A tojás minőségét, összetételét takarmányozással lehet befolyásolni, de tartási móddal nem.


Most egy amerikai kutatócsoport, az amerikai Mezőgazdasági Kutató Intézet (ARS) élelmiszereket vizsgáló részlegének a Tojás Biztonsági és Minőségi Kutatási Csoportja vizsgálataiban azt találta, hogy nincs mérhető különbség a különböző típusú tojások között. Teljesen mindegy, hogy milyen tojást vizsgáltak, közel egyforma volt a tojások minősége.

 

 

tojs_2_width

 

A kutatócsoportnak az volt a feladata, hogy különböző termelési és takarmányozási körülményekből származó (ketreces, alternatív, szabad tartás) nagy méretű, fehér és barna héjú tojásokat hasonlítsanak össze. Az volt a cél, hogy meghatározzák, van-e a fizikai minőségben és az összetételben különbség a vizsgált tojások között.
Nyugodtan mondhatjuk, hogy felelőtlenség az intenzív élelmiszertermelés elítélése. Ma a világon 1 milliárd ember éhezik, vagy nem kielégítő módon táplálkozik.
A legfejlődőképesebb és legnépesebb földrész, Ázsia lakóinak (a világ népességének fele) igénye pedig folyamatosan nő.
2050-re 34%-kal nő a népesség és eléri a 9 milliárdot. Az emberiség élelmiszerigénye 70%-kal nő a FAO szerint, a tudományos világ szerint inkább megkétszereződik.
A rendelkezésre álló források, elsősorban az energia és a víz (de a termőföld is ide tartozik) nem elegendőek.
Az ún. organikus termelés erőltetése tévút. Szükség van rá, mert minőséget kínál, munkahelyet jelent, de a növekvő igényeket nem lehet általa kielégíteni.
A népesség 70%-a ma is és a jövőben is városokban él, élelmiszerigényüket csak az intenzív termelés biztosíthatja.

 

toks3_width

 

Sajnos Magyarországon és Közép- és Kelet-Európában is a lakosság közel harmada él szegénységben. Számukra nem a tudományos alapot nélkülöző állatjólét, hanem a saját tisztes emberi létük a fontos.
Ehhez megfelelő munka és kereset, továbbá elfogadható élelmiszer ár szükséges.


Érdemes megismerni, hogy az egyes tartási rendszerekben, mennyire eltérőek az önköltségek:

 

  • hagyományos ketrec:    100%
  • feljavított ketrec:    108%
  • német kiscsoportos:    110%
  • zárt istállós mélyalmos:    121%
  • szabadtartásos:    150%
  • bio tartás:    200%


Nem túl bíztatóak a meglóduló takarmányárak sem a jövőt illetően. Az EU kalászos gabona és kukorica termelése mintegy 1,5%-kal nagyobb lesz, mint 2009-ben volt, az árak ennek ellenére a takarmányhiányra jellemző módon emelkednek. Szinte biztos, hogy tőzsdei spekuláció tanúi vagyunk, bár a jövőt illetően hosszú távon is számolni kell az árak kiszámíthatatlan ingadozására.
Szólnunk kell a komoly terhet jelentő szalmonella programról is, melyben nagy anyagi áldozattal szép sikert értünk el. A részleteket Dr. Németh Antal szakértőnk ismerteti Önökkel.
Az ágazat előtt álló kihívásokra igyekszünk megfelelő választ adni.
A BTT 15 pontos stratégiai anyagát azonnal átadta az új kormányzatnak a hivatalba lépéskor. Ebből csak néhányat említünk meg.
Változatlanul gond az áruházláncok erőfölénye. Az ún. másodlagos visszatérítések rendszerét fel kell számolni.
Lényeges az EU-n belüli kereskedelemben bejövő termékek ún. másodlagos élelmiszerellenőrzése (erről külön szólni fog Dr. Helik Ferenc úr az MGSZH-ból)


Folyamatban van az élelmiszerek ÁFA-jának csökkentése

Erősíteni kell a terméktanács mozgásterét is, akár a kötelező tagság, akár a versenyszabályok okozta korlátozások oldásával. Ez utóbbira az EU Bizottságban és az új versenyhivatali vezetésben is látszik szándék
Meg kell néznünk, milyen lehetőség rejlik a magyarországi GMO mentes növénytermesztésben.
Mindemellett oktatási programot dolgoztunk ki a szalmonella elleni védekezésre, az állatjóléti követelményekre, filmet, dvd-t készítettünk.
Együttműködést alakítottunk ki állatvédőkkel, így a Fehér Kereszt állatvédő egyesülettel, az állatvédelmi ombudsmannal. Továbbá folytatjuk a magyar tojás népszerűsítését marketing akciókkal, a Koronás Tojás védjeggyel. Ennek egyik megnyilvánulása a Tojás Világnapja és a Balatoni Nemzetközi Tojásfesztivál megrendezése, melyről ugyancsak részletes tájékoztatást fognak hallani.
Kérjük az Önök, a magyar sajtó segítségét is, hogy minél több magyar tojás legyen az üzletek polcain a jövőben is.


Szólj Te is hozzá!